Szövetségi rendszerek kialakulása
Hármasszövetség kialakulása: 1882-ben Olaszország is csatlakozott a három évvel korábban létrejött Németország – Monarchia közti összefogáshoz, mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelsoztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.
Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol – orosz szöveség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.
Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt négy válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:
Szerbia – Monarchia válsága Bosznia miatt. Bosznia jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet, ami végleg ellenséggé tette Szerbiában a Monarchiát. Az új szerb uralkodó, az 1903 -ben megkoronázott I. Péter osztrákellenes politikába kezdett.
Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet „Párducugrásnak” nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony.
Balkáni háborúk (1912-1913): A Balkánon 1878-ra kialakult kisállamok, Szerbia, Montenegro, Bulgária, Görögország 1912-ben fogtak össze a félszigeten még mindig jelenlévő törökök ellen. Miután legyőzték őket az első balkáni háborúban, egymásnak estek az osztozkodáson. Ez volt a második Balkáni háború. Bulgária elvesztett területeket, de létrejött Albánia. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).