Magyarország A Két Világháború Között

A Horthy-Kor, Az 1920 -As És 1930 -As Évek Magyarországa

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő hármas célja következő volt:

 – Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása

 – Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása

 – Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)

Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.

Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

 – Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 

 – Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!

 – Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.

 – A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

 – Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.

 – 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés

 – Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.

Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)

Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Válság és jobbratolódás Magyarországon

Gömbös Gyula Miniszterelnöksége: 1932-1936:

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítőj lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként. Időszakát négy tényező jellemezte:

95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. (Korporatív állam, Mussolinit másolva)

Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.

Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.

Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. 

Magyarország A Német Szövetségben

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 – 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.

Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)

Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. 

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

 – Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) – Imrédy alatt

 – Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)

 – Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)

 – Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

 – A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

 – Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része

 – Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része

 – Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély

 – Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: 

Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.

Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.