Királyportrék a XIII-XIV. századból és a Hunyadiak
Az Anjou-kor (1340-1382)
I. Károly Róbert hatalomra kerülése:
Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.
Első feladata Károly Róbertnek a kiskirályokkal való leszámolás lett. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot.
Károly Róbert 1301 és 1321 közt nagyrészt leszámol az összes kiskirállyal, így a Borsa, a Kőszegi, és a Kán családokkal. (Csák Máté 1321-ben természetes halált.)
II. Károly Róbert reformjai:
– Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at!
– URBURA = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett.
– Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.
– Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó
– Reformjai révén megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!
III. Károly Róbert külpolitikája: (Január 5 => 73.óra)
– Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása.
– Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség
– Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
Nagy Lajos (1342-1382):
Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot!
Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)
Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény (aviticitas) lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Apáról fiúra vagy lányra száll és csak a család kihalása után száll vissza a királyra. A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket! Az 1351-es törvények többi része az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallósjognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.
Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.
Luxemburg Zsigmond uralkodása
I. Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.
Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.
II. Zsigmond rendelkezései:
Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.
Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.
Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.
Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.
Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.
III. Zsigmond külpolitikája
A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)
A déli végvári vonal kiépítése: Szörény – Orsova – Galambóc – Szendrő – Szabács – Jajca. Azért tudták kiépíteni, mert az 1402-es, Timur Lenk vezette mongol támadás visszavetette a törököket és így M.o. több évtizednyi haladékot nyert felkészülni a törökök inváziójára.
Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak vereséget szenvedtek az oszmánoktól. Ám az említett mongol offenzíva miatt az oszmánok nem tudtak Magyarországra támadni.
Zsigmond császárként: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel. Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat. Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost és eltiporta a huszitizmust. Ezzel egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában.
A magyar városfejlődés
A magyar városok jellemzői:
A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre
A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.
IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott
Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.
Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.
Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.
Hunyadiak kora
1.) A Hunyadiak felemelkedése: Vita: V. László (Albert fia) vagy I. Ulászló legyen a király! A vita polgárháborúvá fajult, melyben Albert fiát V. Lászlót a Habsburgok és a főnemesek, míg I. Ulászlót a Hunyadiak és a köznemesek támogatták. A döntő csata 1440-ben Ulászló győzelmét hozta. Hunyadi János ettől kezdődően lett az ország egyik legfontosabb főura és legnagyobb birtokosa. Őrá bízták a déli végvárakat és ország megtámadására készülő törökök megállítását.
2.) Hunyadi harcai a törökökkel: Sikeres csaták: 1440-1443. Hosszú hadjárat Bulgáriáig. 1444-ben I. Ulászló király és Hunyadi nagy sereggel hatolt Várnáig, ahol azonban az ifjú magyar uralkodó hibát követett el és a janicsárok megölték a törökök pedig győzelmet arattak.
3.) Hunyadi kormányzósága:1446 és 1452 közt a még kisgyermek V. László helyett Hunyadit kérték fel az ország irányítására. Kormányzói kinevezést kapott, ami 1452-ben véget ért, amikor V. Lászlót nagykorúsították. Kormányzósága alatt indított hadjáratot az albán felkelőkkel (Kasztrióta György) a törökök ellen, de az 1448-as 2. rigómezei csatában vereséget szenvedett.
4.) A nándorfehérvári diadal (1456): A magyar nemesek közül egyedül Hunyadi küldte seregét a fontos déli végvárhoz. Rajta kívül Kapisztrán János ferences szerzetes paraszt hadai vettek részt a csatában. Ők toborzott keresztes hadat alkottak.Szilágyi a várban, Hunyadi pedig kívülről betörve harcolt. A csata kulcseseménye: miközben a paraszti seregek rárontottak az ostromló törökökre, Hunyadi kitört a várból, elfoglalta a török ágyúkat és azokat az oszmánok ellen fordította. Óriási magyar győzelem született, de Hunyadi meghalt a csata utáni pestis járványban.
Mátyás király uralkodása
I. Mátyás hatalomra jutása: Hunyadi János halála után a fiatal Habsburg uralkodó, V. László át akarta venni a déli végvárakat a Hunyadiaktól. Nándorfehérvárra küldte rokonát Cillei Ulrikot, akit azonban a Hunyadi ifjak, László és Mátyás hívei megöltek. A király bosszút esküdött és Budára csalva a Hunyadi ifjakat, Lászlót kivégeztette, Mátyást pedig túszul ejtve Prágába vitte magával. Csehországban V. László váratlanul meghal a magyar nemesek pedig 1457-ben úgy döntenek, hogy az új magyar király legyen a nagy törökverő Hunyadi János életben maradt fia Mátyás. Mátyás 1458-ban tér vissza Magyarországra és csak úgy foglalhatja el a trónt, hogy támogatónak sorra megígéri: teljesíti kéréseiket. Szilágyi kormányzó, Garai nádor, a cseh trón várományosa, Podjebrád György Mátyáshoz adhatja lányát.
II. Mátyás egyeduralmának kiépítése: Mátyás uralkodására három dolog volt leginkább jellemző: magas adók kivetése, a nemesség mellőzése és központosítás végrehajtása, illetve háborúk indítása Ausztria és Csehország felé.
1.) Központosította a hatalmat és ennek során az első lépésben kiiktatta mindazokat, akik a koronázása előtt különböző kiváltságokat kértek tőle. Szilágyi Mihályt a harcba küldte, Garai lányát nem vette el, nádorként lemondatta és az összes fontos tisztséget kis, vagy közép-nemeseknek adta.
2.) Önálló zsoldossereg létrehozása: Mátyás előtt banderiális hadak alkották a királyok seregeit. Ezek a nemesi hadak a királyokat arra kényszerítették, hogy tulajdonosaikkal az uralkodók jó viszonyt tartsanak fenn. Különben nem segítették a királyokat. Mátyás zsoldossereget hozott létre, ez volt a híres fekete sereg. Ez a haderő független volt a nemesektől, így Mátyás nem volt a nemesekre utalva semmilyen téren.
3.) Adópolitika: Minden évben, sőt néha egy évben kétszer is beszedte a hadiadót. A füstpénzt háztartásonként szedte. A harmincadvám helyett koronavámot szedett, amire nem voltak érvényesek a korábbi mentességek.
4.) Hivatalok átszervezése: Személyesen felügyelte a központosított kancelláriát és a legfelsőbb bíróságot. A kincstár élére csak tőle függő polgári vezető kerülhetett.
5.) A belső ellenállások letörése: Mátyás nem tűrte az ellentmondást és a lázadásokat bár a nemesek többször is szembeszálltak vele. Legelőször a Garai nádor köré gyűlt főnemesek lázadtak ellene mert Mátyás nem teljesítette koronázásakor nekik tett ígéreteit. A második nagyobb lázadás Vitéz János és Janus Pannonius (Csezmiczei János) részvételével zajlott. Mátyás mindkét lázadást leverte. 1463-ban visszavásárolta a Szent Koronát III. Frigyestől és 1464-ban újra megkoronáztatta magát.
III. Mátyás és a kultúra:
Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix révén a reneszánsz és humanizmus hamar megjelent Magyarországon. Mátyás rendelkezett a korabeli világ második legnagyobb könyvtárával. Ez összesen 2000-2500 corvinából állt. Mátyás idején nagyszabású építkezések folytak az egész országban. A budai várat teljesen reneszánsz stílusúra alakította át.
IV. Mátyás külpolitikája:
A törökökkel csak kisebb csatákat és hadjáratok vállalt. Ilyen volt 1479-es kenyérmezei csata Erdélyben, illetve Jajcai vár visszavétele Boszniában. Miután kiépített a 2. végvári vonalat (Temesvár – Adria) 1483-ban békét kötött az oszmánokkal, mely béke egészen 1520-ig fennállt!
Mátyás valódi célja mindvégig a német-római császári korona megszerzése volt! Ennek érdekében viselt hadat Csehországban, hogy cseh királyként bekerüljön a császárt választó német fejedelmek közé. Terve nem sikerült, mert Csehországnak csak egy részét tudta elfoglalni és a másik rész Jagelló Ulászlót küldte a császárválasztók közé. Bosszúból Mátyás Ausztria ellen is háborút indított és 1485-ben elfoglalta Bécset. Itt érte a halál 1490 áprilisában!
A középkori magyar művelődés és életmód
Vízválasztó volt a kereszténység felvétele, amivel korai vallásunk és hagyományaink jórészt eltűntek és csak mondáinkban maradtak fenn.
A kultúra a latin nyelvhez és a római katolikus egyházhoz kapcsolódott
Az egyház képviselte az írásbeliséget, ami III. Béla korától (1172) lett jelentős a királyi udvarban.
Megjelentek hazánkban a különböző szerzetesrendek: elsőként a bencések, majd a ciszterciek, premontreiek és a kolduló rendek: ferencesek és domonkosok (a 13. századtól) majd a pálosok.
Írásbeliség és oktatás: III. Béla idején jött létre a királyi kancellária, mely a legfontosabb okleveleket adta ki, majd kialakult a káptalanok és hiteleshelyek rendszere. A középkori emberek itt intézhették el adásvételi és föld ügyeiket, vagy örökléssel kapcsolatos dolgaikat.
A közékorban íródtak a legendák és geszták is, melyek egyházi vagy ősi történeteket meséltek el és a papok, szerzetesek jegyezték le őket. A legrégibb írott magyar források, oklevelek:
Tihanyi apátság alapítólevele – 11. század (1055)
Halotti beszéd – 12. század vége
Ómagyar Mária-siralom – 13. század
Antikvitás és középkori kultúra
A görög – római hitvilág és kultúra
A görög vallás nem egyetlen, hanem sok istenben hitt, vagyis politeiste volt.
A legfőbb istennek Zeuszt tartották, ő parancsolt az Olümposz csúcsán lakó többi istennek is, akik többnyire mind a rokonai voltak. Pl: Hádész (alvilág istene), Poseidon (tenger istene), Pallasz Athéné (bölcsesség és művészet) Aphrodité (szerelem)
Az istenekről fenmmaradt ókori görög írásokat nevezzük mitológiának. Ebben félistenek és szörnyek is szerepelnek.
Fontosak voltak még a görög jóshelyek, például a delphoi jósda, és az olimpia szokása. Az első Olimpiát Kr.e. 776-ban tartották Zeusz tiszteletére. Ez lett a görög időszámítás alapja.
A görög művészet nagyon magas szintre jutott. Fontos a görög oszlopfők ismerete: dór, ión, korinthoszi. És a leghíresebb épület az athéni Akropolisz, leghíresebb művész: Pheidiasz (Kr.e. 5. század)
Római hétköznapok, antik tudomány és filozófia
A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Náluk a főisten neve: Jupiter, felesége: Juno.
Különleges jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia Romulus alapította Rómát.
Jelentős volt a római építészet: vízvezetékek, diadalívek, amfiteátrumok, színházak, cirkuszok épültek. Az amfiteátrumok hatalmas köralaku építmények voltak lelátókkal és ezekben gladiátori játékokat tartottak. Legjelentősebb amfiteátrum a Colosseum volt Rómában.
Jelentősek voltak a római utak. Például: Via Appia (Róma-Cápue közt) első kövezett út, és a római fürdők
Romanizáció: az a folyamat, amikor egy – egy barbár területen megjelenik a római kultúra és művészet, melyet átvesz a helyi lakosság.
Magas szinten volt Rómában filozófia és jelentős tudománynak számított a szónoklattan (retorika) A kor nagy szónoka volt: Cicero (Kr.e. 2. század)
Antik tudomány
– A római korban haladónak számított az orvostudomány. Híres orvosok: Hippokratész és Galénosz.
– A római kor nagy matematikusai: Talész, Püthagorasz
– Híres fizikus: Arkhimédesz
– Híres csillagász: Szószigenész (egyiptomi volt) => a Julianus naptár megalkotója.
– Híres történetírók: Hérodotosz,Thuküdidész, Xenophón. Római történetírók: Livius, Tacitus, Plutarkhosz.
– Antik filozófia: Az embert körülvevő világot vizsgálja, és annak kérdéseire feltételezéseket, elméleteket, hipotéziseket állít fel.
– A klasszikus görög filozófia képviselői: Szókratész, Platón, Arisztotelész
– Négy jelentős filozófiai irányzat: sztoikusok (erényes viselkedésre törekvők), szkeptikus (kételkedtek abban, hogy a világ megismerhető az érzékeléssel), Epikureusok (a jó tettek jutalmat, a rosszak fájdalmat kapnak), Újplatónisták (a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll).
Pannónia, római kori emlékei és a középkori kultúra
– Pannónia: a mai Dunántúl területének római elnevezése.
– Pannóniát Augustus korában hódították meg a Rómaiak, majd az 1. század közepére virágzó római provinciává tették.
– Pannónia határvidéke egyben a Római Birodalom határát is adta, így itt épült ki a limes (erődrendszer). Bécs: Vindobona, Buda: Aquincum, Szombathely: Savária, Sopron: Scarbantia, Pécs: Sopiane. Folytatás: ITT
– Pannónia 400 évig állt római uralom alatt (Kr.u.10-433)
– Pannóniában a római többistenhit mellett Ízisz és Mithrasz kultusza is jelen volt, majd a 4. századtól a kereszténység
Az érett középkor kultúrája és a középkori műveltség
A római kultúra az úgynevezett „Karoling reneszánsz” révén élt tovább a középkorban. Ugyanis Nagy Károly frank császár a római uralkodók örökösének tekintette magát és latinul igazgatta birodalmát.
A Frank Birodalomban egy Alkuin nevű teológus szervezte újjá a kolostori iskolákat. Nagy Károly udvarában ő dolgozta ki a minuszkula írást. Ezzel írták a kódexeket is.
Arab kultúra = az araboktól Európa számtalan találmányt vett át (iránytű, arab számok, alkímia, matematika, csillagászat) Az arabok vallása a 7. századtól a muszlim lett, megjelentek a mecsetek (muszlim imahelyek)
Román és gótikus építészet => Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek. Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok
Skolasztika => A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)
Az első egyetemek => Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne 813. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 – Nagy Lajos korában) Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.
Reneszánsz és humanizmus
Reneszánsz:
Az egyházi tanok helyett a kereszténység előtti ókori kultúrához való visszatérést jelentette. A kifejezés: újjászületést is jelent.
A tudományok fellendülését hozta, a tudósok szembefordultak az egyházi dogmákkal
A reneszánsz eleinte főleg a polgárság irányzata volt, és elsősorban a városlakók körében terjedt a városias Észak-Itáliában. Képiselői: Leonardo da Vinci, Dante Alighieri, Michalengelo, Machiavelli.
A Reneszánsz a 14. századtól terjedt el Európában, Magyarországra csak a 15. század végén került Mátyás idején.
Humanizmus:
Jelentése: emberközpontúság.
A humanisták megkérdőjelezték a középkori egyház merev tekintélyelvét, a művészet középpontjába pedig Isten és a túlvilág helyett az embert és az egyént állították.
A humanizmus alapítójának Francesco Petrarca (1304–1374) tekinthető, és Giovanni Boccaccio (1313-1375) Petrarca 9 évvel fiatalabb tanítványa.
A Reneszánsz és Humanizmus nyomán technikai fejlődés kezdődött, és 1450 körül Johannes Gutenberg feltalálta a könyvnyomtatást.
Középkori magyar műveltség
A honfoglaló magyarok a sztyeppei népekre jellemző hivtilággal rendelkeztek. Ősi mondáinkban a csodaszarvas a turul madár, és a természeti ábrázolások, mitikus növények és állatok (életfa, griff madár) szerepeltek.
Később, Szent István korától a magyarság fokozatosan felvette a nyugati típusú római kereszténységet. Ezzel átalakult a kultúra is: megjelent a latin nyelv, melyet a kolostori iskolákban oktattak és III. Béla idejétől a királyi oklevelekben használtak.
Megjelentek a geszták, legendák, krónikák, melyek a szentek életével és a régi eseményekkel foglalkoztak. Anonymus és Kézai Simon udvari történetírókként jegyezték le korai történetünket. Sok épület készült az Árpád-korban: pl.: Budai vár, esztergomi királyi palota.
Az Anjouk időkben az írásbeliség általános lett a nép körében is, megjelent a nem papi értelmiség is. Kialakult a lovagi kultúra.
A reneszánsz és humanizmus Máytás idején jelent meg hazánkban. Mátyás udvarában díszes kódexek, corvinák születtek. Bonfini írásai mellett Mátyás korában keletkezett a Budai-, és a Túróczi-krónika is.