Megosztott Európa És A Hidegháború
A megosztott Európa
A Jaltai Konferencián (1945 február) és Potsdmai Konferencián (1945 július) a győztes nagyhatalmak ellentétei már felszínre törtek. Bár megegyeztek a vesztesek büntetéseiről – pl. az új határokról és a háborús bűnösök peréről – akadtak vitás kérdések is. Például a Baltikusm kérdése és Lengyelország határai. Végül Sztáli elérte hogy mindkettőben számára kedvező döntés szülessen.
Megalakult az ENSZ (1945 nyarán) Egyesült Nemzetek Szervezete. San Franciscoban. 51 országgal. Célja: világbéke fenntartása. Élén: Biztonsági Tanács (Bt) 5 állandó taggal: USA, Szu, Franciao., Anglia, Kína,
Békekötések: 1947 februárjában. Visszatértek a 1919-1920 -as versaillesi béke határaihoz. Újdonság: németek visszatelepítése Németországba.
A német kérdés:
1945-46 -ban Németország 4 megszállási övezetre oszlott: szovjet zóna (Kelet Németország), amerikai zóna, angol zóna és francia zóna. Berlinben – mely szovjet területre esett – minden hatalom kapott egy-egy zónát!
A szovjet zónába a szovjet hadsereg, az amerikaiban az amerikai hadsereg vonult (és így tovább).
A nyugati zónákat aztán 1948 nyarán egyesítették és közös pénzt vezettek be. Tiltakozásul Sztálin lezáratta a Berlinbe vezető utakat. Végül 11 hónap után megszünt a blokád, de Németország kjettészakadt 40 évre.
Létrejött a nyugati hatalmakkal szövetséges Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a szovjetek uralta Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Berlinben pedig a nyugati rész önálló állam lett.
A hidegháború kezdete:
Churchill 1946 március 5-én, az amerikai Fultonban kijelentette: Európát vasfüggöny választja ketté. Úgy vélte megromlott a viszony a nyugati hatalmak és a Szovjetunió közt, mert az oroszok saját rendszerüket (kommunizmus) más országokra akarják réeröltetni.
Ezzel kezdetét vette a hidegháború az USA vezette kapitalista és a Szovjetunió vezette szocialista országok közt. Kialakult a kétpólusú, bipoláris világrend.
A hidegháború azt jelentette, hogy a két tömb valójában nem viselt egymással hadat, de minden téren versengett egymással és folyamatosan készült a háborúra.
A fegyverkezési verseny:
Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atombombával. Ezektől az évektől megindult a versengés köztük: kinek van több és pusztítóbb fegyvere. Mindkét ország kifejlesztette a még veszélyesebb hidrogénbombát, majd azokat a rakétákat is, melyek képesek voltak célbajuttatni. Hidrogénbomba feltalálója: Teller Ede (1952)
1955-re kialakult a két nagy katonai szövetség is: Előbb 1949-ben a NATO (Észak-Atlanti Katonai Szerződés Szervezete) melyhez 1955-ben csatlakozott az NSZK is. Tagja volt: az USA, Kanada, Franciaország, Anglia és Olaszország mellett még 7 kisebb nyugati ország. Aztán 1955-ben megalakult a Varsói Szerződés. Tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország, NDK és még 4 Kelet-európai állam.
Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!
Magyarország A Vasfüggöny Mögött
A szovjet megszállás utáni 7 legfontosabb változás:
– Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
– Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
– Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt.
– Az új vezetés első teendői: 1.) népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57%), és Tildy Zoltán alakított kormányt.
– Kommunista előretörés: A választások után a 17% -ot kapott kommunisták, szovjet nyomásra megkapták a legfontosabb minisztériumokat, így övék lett a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács).
– Magyarország új államformája 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949.
– Államosítások kezdődtek:Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőstzövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig.
Kommunista hatalomátvétel:
Szalámi Politika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákos Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I.törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.)
Választási csalás: 1947 agugusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett is a Kommunista Párt. Ez volt a híres „kékcédulás választás”.
A szociáldemokrata pártot beolvasztották a Kommunista Pártba (1948). Új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja lett. Elnöke: Rákosi Mátyás.
Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.
Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án.
Leszámolás a kommunisták ellenségeivel:
Megfélemlítésképp letartóztatták Mindszenti József esztergomi érseket, majd megtisztították a hadsereget a tábornok perekben és a közigazgatásban dolgozókat a „B” listás eljárásokban azoktól, akik nem voltak elkötelezett kommunisták. Végül 1949-1953 közt a Hortobágyra telepítették azt a 650 ezer embert, aki a Horthy-rendszerben módosnak számított.
Megalakult az ÁVO (Államvédelmi Osztály) majd 1948-ban az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) mely teljhatalommal felruházva tartóztathatta le a politikailag gyanúsakat. A recski táborba 1950-1953 közt 1300-an raboskodtak.
Az Elrettentés Egyensúlya A Hidegháborúban
Nagyobb hidegháborús konfliktusok: A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború!
– Koreai háború (1950-1953) => Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság, délen a kapitlista Kora. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták dél. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Végül 1953 narán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.
Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.
– Berlini fal (1961):Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)
– Kubai rakétaválság (1962): Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro forradalma után egy szovjetbarát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 októberében egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikia flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt.
– Vietnámi háború (1957-1975): Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmat lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiálltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt: Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban). Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Később 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével.
Átmeneti Enyhülési Időszakok:
– Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
– Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.
– SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
– Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
– A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz
– Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok.
Kis Hidegháború (1979-1985):
– Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Ny-Európába.
– Afganisztáni háború (1979-1989) => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.
– Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.
– Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan – Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.
– A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982)
A Hidegháború Vége (1985-1989):
– Mihail Gorbacsov 1985-ben lett a Szu első embere. Meghirdette a politikai élet és a gazdaság átalakítását. (Peresztrojka – Glasznoszty)
– Megkezdődött a csúcstalálkozók ideje: az USA és a Szovjetunió elnökei 1985-1990 közt 6 csúcstalálkozón tárgyaltak a hidegháború lezárásáról. Legfontosabb a máltai csúcs volt 1989 decemberében.
– A berlini falat 1989 november 9-én bontotta le a német nép. Ezt az eseményt tekintjük a hidegháború végének.
– A Szovjetunió 1991 decemberében felbomlott. Létrejött Oroszország és 14 másik független állam (pl. Ukrajna, Lettország, Litvánia, Kazahsztán … stb)
Az USA Belpolitikája A Hidegháborúban
– Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a „szovjetbarátsággal” gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)
– A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Hippi mozgalmak!
– Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.
– Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.
Kelet-Európa Totális És Reális Szocializmusa A Hidegháborúban
– A szovjet hadsereg által 1945-ben megszállt Kelet-európai országokban 1948-ra mindenhol egypárti kommunista diktatúrák alakultak ki. Így Lengyelországban, az NDK -ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában.
– Hruscsov: Sztálin 1953-as halála után 11 éven keresztül (1964-ig) Nyikita Hruscsov vezette a Szovjetuniót és ezáltal Kelet-Európát is. Politikája enyhébb volt Sztálinénál, ezért „olvadás poltitikájának” nevezték. Ám reformjai nem működtek így a kommunista vezetés 1964-ben leváltotta.
– Brezsnyev: 1961-1982 közt vezette a Szovjetuniót. Stagnált a gazdaság, a legtöbb kiadás a hadseregre ment.
– A 60-as években zajlott a Prágai Tavasz (1968) Csehszlovákiában, ahol Alexander Dubcek reformjait a szovjetunió katonailag akadályozta meg.
– Később 1980-ban Lengyelországban Lech Walesa vezetésével zajlottak kommunista ellenes megmozdulások, de a Szui ezeken is úrrá lett.
– A Szovjetunió utolsó vezetője: Mihail Gorbacsov lett 1985-ben. Komoly reformokat hajtott végre.
1956, Kádár-Kor És A Posztindusztriális Időszak
A sztálini rendszer Magyarországon
– Személyi kultusz. Magyarországot 1949 és 1956 között Rákosi Mátyás és néhány bizalmasa (Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József) irányította. Minden az ő kezükben volt, a népnek kötelezően rajongania kellett Rákosiér. Személyi kultusza volt.
– Az ÁVH uralt mindent. Államvédelmi Hatóság. Voltak nyomozóik, fegyvereseik, és besúgóik is.
– Megfélemlítés: A rendszer leszámolt mindenkivel, aki kritizálta a kommunistákat: kivégezték Rajk Lászlót (korábbi minisztert), bebörtönözték az ország esztergomi érsekét, Mindszenthy bíborost, a Hortobágyra telepítették az „osztályellenségeket”
– Tervgazdálkodás szerint működött az ipar: a pártvezetés 5 évente előre meghatározta, hogy az országnak miből, mennyit kell termelnie. A vezuetés főleg a nehézipart és a fegyvergyártást támogatta, hogy hasznos szövetségese legyen a Szovjetuniónak. Mindezek miatt az 50-es évek közepére visszazuhant az életszínvonal.
– Kollektivizálás, azaz közös tulajdonba vették a földeket (1949-1953). Ha a módosabb gazdák ellenálltak földjeik, traktoraik elvételénél, akkor kulákoknak bélyegezték őket és eleinte kisebb majd egyre nagyobb büntetésekkel sújtották.
Nagy Imre felbukkanása: Rákosi ellen 1953-ra országos elégedetlenség indult, így Hruscsov egy időre mellőzte és 1953 nyarán kinevezte Nagy Imrét miniszterelnöknek. Nagy Imre emberbarát reformokat hajtott végre: visszafogta az ÁVH -t, leállította a kollektivizálást, és a nehézipar helyett az életszínvonal emelését támogatta. Az ország lelkesedéssel fogadta reformjait. Végül azonban a nemzetközi helyzet miatt mégis leváltották és visszatért Rákosi. Folytatódott tehát az elnyomás.
Az 1956-Os Forradalom És Szabadságharc
A forradalom előzményei:
– Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
– Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
– Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek.
A forradalom első napja: 1956 október 23
– A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
– Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt. Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
– Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert.
– A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
– A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.
A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)
– Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel szálltak szembe az orosz tankokkal.
– Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
– Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
– Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
– Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
– Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.
Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):
– Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:
– A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
– Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
– Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
– Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
– Abbamaradnak az erőszakos tészesítések
A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.
A forradalom leverése (november 4-11)
1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönötte hazánkat. Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás -Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak.
A Kádár-Korszak (1956-1988)
Kádár megítélése: A közvélemény nagyobb része sokáig árulónak és szovjet helytartónak gondolta Kádárt. Később a 60-as évektől, mikor hazánkat a „legvidámabb barakknak” tartották a szocialista országok közt, javult megítélése. Más elnevezések Kádár enyhébb rendszerére: gulyáskommunizmus, puha diktatúra, fridzsider-szocializmus.
56 kérdése: Kádár alatt végig ellenforradalomnak minősítették az 56-os forradalmat, és tilos volt róla beszélni.
Országos szervek: a Magyar Népköztársaságot az állampárt, vagyis a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vezetése irányította és ifusági szervezetük a Kommunista Ifjusági Szövetség (KISZ) illetve fegyveres testületük a Munkásőrség. Az ÁVH megszűnt. Emellett úttörőmozgalom és Ifjú Gárda a fiataloknak.
Kettős országvezetés: a hagyományos szervek mellett, mint parlament vagy kormány, létezett egy másik rendszer is: a pártszervezet. Ennek élén állt a pártfőtitkár (Kádár), és a Központi Bizottság illetve a Poltikai Bizottság. Ezek mellett működött a Pártkongresszus és legalsó szinten a megyei, városi pártfőtitkárságok, városi tanácsok. Létezett még az Elnöki Tanács is, mely a hagyományos és pártszervek közt helyezkedett el és a legfontosabb ügyekben döntött.
Tervgazdálkodás szerint működött a gazdaság, miközben 1961-re befejeződött a kollektivizálás.
Teljes foglalkoztatás és erős szociális háló jellemezte az országot. Ez azt jelentette, hogy mindenkinek találtak munkát (nem volt munkanélküliség), bár sokszor értelmetlen vagy felesleges beosztásokat hoztak létre. A szociális háló azt jelenette, hogy mindenki ingyen részesült az oktatás, egészségügy és állami támogatások rendszereiből. Olcsó lakások, fogorvosi ellátás, könyvek, belföldi nyaralások … stb. Mindez biztonságérzetet adott az embereknek, de mindennek ára volt: az ország eladósítása.
Reformok 1968-ban:
1967-re a pártvezetésben felbukkantak olyanok, akik gazdasági reformokat javasoltak, így Nyers Rezső és Fock Jenő. 1968 január 1-én meghirdették az „új gazdasági mechanizmus” programját, mely 4 évig működött.
A reformcsomag lényege: háztáji földek engedélyezése (a TSZ tagok saját földet is kialakíthattak és maguk hasznára eladhatták az ott termelteket) + nagy önállóság az állami vállalatoknak + tervgazdálkodás szüneteltetése. A brezsnyev körüli és haza keményvonalas kommunisták leállították a refomokat 1972-ben.
Válság kialakulása:
A Közel-Kelet háborúi miatt olajárrobbanás történt 1973-ban. Az olaj és ezen keresztül a benzin ára megemelkedett, a Szovjetunió is drágábban adta Maagyarországnak. Ezzel lelassult nálunk agazdasági növekedés, majd a 80-as évekre stagnált (nem nőtt és nem is csökkent). Kádárék titokban külföldi kölcsöneket kezdtek felvenni, eladósodott az ország.
A 80-as évek elején újabb reformokkal kísérleteztek: engedélyeztek kisebb magánvállalkozásokat és újra növelték a vállalatok önállóságát. Ám ez sem oldotta meg a problémákat. A lakosság elégedetlen volt a Kádár-rendszerrel
I. Az Egységesülő Világgazdaság
A világgazdaságnak az 1990-es évekre 4 nagy központja alakult ki:
– Észak-Amerika. Az ide tartozó USA, Kanada Mexikó társulása a NAFTA
– Nyugat-Európa és az EU
– Kelet-Ázisa. Japán, Kína
– Kis tigrisek: Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Malajzia
A mai országok két nagy csoportja: fejlett országok (mint Európa, Észak-Amerikai államai) ahol a népességfogyás, és a jólét a jellemző és a fejlődő országok (mint Afrika államai) ahol a túlnépesedés és a szegénység a jellemző.
II. Jóléti Társadalom, Kultúrális Sokféleség
– Jóléti államok: Azon országok tekinthetőek jólétinek, melyek kimagasló gazdasági teljesítménye lehetővé teszi hogy magasabb adók beszedése segítségével fejlett ellátórendszereket, például magas színvonalú oktatást, egészségügyet, infrastruktúrát (pl. közlekedést) tartsanak fenn. Ilyen ország az USA, vagy Németország és a Skandináv államok (pl: Svédország)
– Fogyasztói társadalom: A jóléti államok fogyasztói társadalmakat hoztak létre, melyekben a lakosság vásárlása olyan mértékű, hogy motorja tud lenni a gazdaságnak. Ezen államokban az emberek jövedelmük kis hányadát költik élelmiszerekre. Jut tartós fogyasztási cikkekre is.
– A 68-as mozgalmak: 1968-ban Franciaország-szerte jelentős diákmozgalmak indítottak tüntetéseket. Okaik: modernebb oktatási rendszer, több jog a lakosságnak, az állam visszaszorítása és a vietnámi háború befejezése. Ezek a mozgalmak hamar átterjedtek az USA -ra, ahol a feketeék és nők egyenjogúsága is megjelent a követelések közt.
– Globalizáció: Gazdasági és kultúrális jelenség, melyben a világot óriáscégek hálózzák be, azonos értékrendet közvetítve mindenhová, miközben a helyi, nemzeti sajátosságok fokozatosan eltűnnek és általános válságjelenségek jelentkeznek, mint a környezetszennyezés, AIDS, kábítószer-problémák … stb.
III. A Szocializmus És A Magyar Társadalom
Magyar népesedési helyzet: a Rákosi korszakban abortusz-tilalom volt, vagyis a nők nem dönthettek úgy, hogy megszakítják terhességüket. Így több gyermek született. Hazánk népessége 1980-ra elérte a 10,7 milliót. Később, 1967-ben a Kádár a korban bevezették a GYES -t (gyermekgondozási segélyt). A népesség mégis fogyásnak indult. Egyre kevesebb gyerek születik.
– Munkás-paraszt vezető réteg: A Kádár-kor által támogatott réteg a munkásság és parasztság volt. Az ő továbbtanulásukat támogatták.
– A 70-es és 80-as évek szociális jóléte: 1970 és 1985 közt volt a szocialista időszak legjobb életszínvonalat biztosító időszaka. 1973-ban az egy főre jutó GNP elérte a Nyugat-európai szint 89% -át! 1960 – 1985 közt fél millió lakás épült. Panellakás építési program.
– Kisebbségi helyzet: A cigányság aránya 60-as évekre a legnagyobb lett a nemzetiségek közt. Mára arányuk: 5-10% körüli. Szociális helyzetük és iskolázottságuk nekik a legrosszabb Magyarországon. A határokon túl élő magyar kisebbségek helyzete a Nyikolaj Ceausescu vezette Romániában volt a legrosszabb.
IV. A Szocializmus És A Magyar Szellemi Élet
– Tiltás és támogatás jellemezte a Rákosi-kort, de a Kádár-korban megjelent a „tűrés” vagy eltűrés kategóriája is. Vagyis aki elkerülte a négy „tabu-témát” (tiltott témát), több területen lehetett kritikus. Tabu témák: 1956, Kádár életútja, egypártrendszer, Szovjetunió szerepe.
– Az egyházakkal és vallással való viszony: Rákosi és a Kádár rendszer is egyház, illetve vallás ellenes volt.
– A rendszerváltás előzményei: a 80-as években megjelent a szamizdat irodalom Magyarországon. Ezek olyan házilag készített, betiltott újságok, röpiratok voltak, melyek a Kádár-rendszert kritizálták. (Beszélő, Figyelő, Hírmondó). Emellett az ellenzék együttesen ítélte el a romániai Ceausescu diktatúra magyar-ellenes falurombolását és a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését.
Az Európán Kívüli Világ, 1945-2000 Közt
I. A Dekolonizáció És A Fejlődő Országok
A dekolonizáció egy olyan időszak volt a második világháború vége (1945) és a 70-es évek közt, amikor megszüntek a nagy gyarmatrendszerek, vagyis a Föld gyarmatai fokozatosan felszabadultak és önálló országokká váltak. Ennek három nagy időszaka volt:
– A háború utáni években önállósodó országok (1945-1950): India, Fülöp-szigetek, Burma, Szíria, Libanon.
– Az 1960-as években önállósodó államok. Példa Afrika országainak többsége
– Az 1975 után önállósodó volt portugál gyarmatok, pl: Angola, Mozambik
India létrejötte: India elsősorban Mahátma Gandhinak köszönhetően 1947 augusztusában elszakadhatott a Brit Birodalomtól és függetlenné válhatott. (1849 óta épp egy évszázadon keresztül volt angol gyarmat). Ám súlyos gondokkal kellett szembenéznie: a hindu és muszlim lakosság belső harcaival. A muszlimok többsége végül 1947-ben és 1971-ben kivált Indiából és saját államot teremtett: Indiától nyugatra: Pakisztánt, keletre Bangladest. India és Pakisztán közt több háború is dúlt határviták közt.
Algéria kialakulása: Algéria olyan volt Franciaország számára, mint India az angoloknak: legfőbb gyarmat, sőt tengerentúli megye. Algéria csak hosszú háborúk és polgárháborúk után, 1962-ben lett független, Charles de Gaulle francia elnök hivatali ideje alatt.
Afrika problémái és az apartheid: Afrika államai a 70-es évekre mind függetlenek lettek. Közös gondok mindenhol: korrupt államvezetés, helyi harcok (vallási ellentétek a muszlimok és nem muszlimok közt), éhezés, járványok, túlnépesedés. Súlyos vérengzések voltak az 1990-es közepén Ruandában és Burundiban törzsi harcok miatt. A Dél-Afrikai Köztársaságban 1948-1994 közt működött az apartheid rezsim, melyben a fekete lakosságot elnyomta a fehér kisebbség. A feketék vezetőjét Nelson Mandelát 28 évre börtönbe zárták. Végül a rendszer megbukott Mandela lett az elnök.
II. Az Iszlám És A Közel-Kelet
Közel-Kelet: Az a terület, mely a Földközi-tengertől keletre egészen Indiáig elnyúlva helyezkedik el, felölelve Kis-Ázisát és az Arab félszigetet is. Az itt fekvő országok többsége a két világháború közt alakult ki. Például: Irak, Szíria, Szaud-Arábia.
Izrael megszületése:
– A világ zsidósága az első cionista világkongresszus 1897-es megtartása után kezdett Izrael földjére vándorolni tömegesen. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael – Palesztina földjén.
– A II. világháború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől, csakhogy a zsidók ősi földje közben elarabosodott és már palesztinok lakták.
– Anglia – mely az I. világháború óta birtokolta a térséget, a háborúban vesztes Törökországtól megkapva Palesztinát – végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek. Az ENSZ 1947-ben úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én, amikor Ben Gurion az első izraeli elnök kikiáltotta.
– A környező arab államok azonnal háborút indítottak Izrael ellen, ám a zsidó állam az első arab – izraeli háborúban (1949) megvédte magát.
Arab-izraeli háborúk:
– Az 1956-os háború a szuezi válság volt, melynek során Izraelnek ugyan ki kellett vonulnia Egyiptomból, de a sínai félszigetet évekig birtokolta.
– Az 1967-es háborúban alig hat nap alatt Izrael legyőzte újra a környező államokat: Egyiptomot, Szíriát, Jordániát és megszállta a palesztinok lakta Ciszjordániát, Gázát. Ezeket a mai napig birtokolja.
– Az 1973-as jom kippuri háborúban újra Izrael győzött az őt megtámadó Egyiptom és Szíria felett.
A pelasztin kérdés
Mivel Izrael 1967-ben teljes egészében elfoglalta a palesztinok lakta Ciszjordániát és Gázát, a palesztínok egy része menekültté vált. A lakosság a környező államok menekülttáboraiban él. A palesztinok jogaiért 1964-től a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet harcol. Több terrorista akcióval próbáltak nyomást gyakorolni a világra azért, hogy ismerjék el Palesztinát. Bár Arafat 2004-ben meghalt, 1994-ben kiharcolt Palesztina számára egy autonómiát. Ez volt az Oslói Egyezmény.
Az iszlám fundamentalizmus: A muszlim (vagy iszlám) vallás eredeti tanításainak és szokásainak merev betartása (az élet minden területén), miközben hívei minden nyugati szokást elutasítanak és ellenségesen fogadnak. Az iszlamisták (fundamentalisták) egy része dzsihadista is, vagyis harcot vív a nyugati, főleg amerikai befolyással. (Dzsihad = szent háború a hitetlenek ellen) A dzsihadistákat támogatja például 1979-óta Irán is. Iránban 1979-ben síita főpapok uralják az államhatalmat. Az első ilyen síita főpap: Khomeini ajatollah volt. A dzsihadista terroristák nagy része származik Szaud-Arábiából, ahol erős az iszlám fundamentalizmus. Jelentős szervezetük az 1988-ban létrejött Al-Kaida. Ez a szervezett robbantotta fel 2001-ben New Yorkban a Világkereskedelmi Központot, 3 ezer embert megölve. (Felelős vezető: Oszama bin Laden volt, akit 10 évvel később megöltek az amerikaiak.)
Intifádák: A palesztinok nagyobb felkelésekkel is kísérleteket tettek önállóságuk kivívására. Az első intifáda 1987-ben, a második 2000-ben volt.
Öbölháborúk: Az első Öböl-háború 1991-ben volt, amikor az USA és az ENSZ illetve NATO erői kiűzték a Kuvaitot jogtalanul megszállva tartó iraki csapatokat. A második Öböl-háború Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indult az USA vezetésével 2003-ban. (Huszeint el is fogták, majd kivégezték.)
III. A Távol-Kelet
Kína 1945-2000 közt:
– Az 1930-as években a kommunisták Mao-Ce-tung, a kapitalisták Csang Kaj-sek (Koumingtang) vezetésével egymás ellen kezdtek polgárháborút. Közben kitört a II. világháború és Japán ellen mindkét fél összefogott.
– A háború után folytatódott a polgárháború, melyet a kommunisták nyertek meg. 1949 -ben létrejött a Kínai Népköztársaság. Mao Ce-tung 1976-ig véreskezű kommunista diktátorként vezette Kínát (mint Sztálin a Szovjetuniót) A kapitalista Kína Tajvan szigetén jött létre.
– Később, 1976 és 1992 közt Teng Hsziao-ping vezette Kínát. A gazdaság félkapitalista lett, de maradt az egypárt rendszer. Kína megerősödött és a világ egyik legerősebb gazdaságát hozta létre. Ugyanakkor 1989-ben a pekingi diákok mozgalmát vérbefojtották.
– Kína külpolitikája Mao alatt sokszor volt szovjet ellenes, később Teng alatt kiszámíthatóbbá vált
Japán és Korea
– Japán vesztett a II. világháborúban, és csak 1951-ben született békeszerződése az USA -val. Az amerikai megszállás 1952 -ig tartott.
– Japán az 1960-as évektől gyors fejlődésnek indult és 1980-ra a világ élvonalába került, főleg az elektronika és az auto-, motor gyártás terén.
– Korea 1953 -ben szakadt ketté egy északi kommunista diktatúrára és egy déli amerika barát országra. Délen gyors fejlődés zajlott, Dél-Korea az 1990 -es évekre a világ egyik legfejlettebb állama lett. Ám észak és dél viszonya ma is ellenséges.