Az Európai Egység Felé
Az európai integráció:
Azt a folyamatot, melynek során Európa országai gazdasági, politikai, kultúrális és egyéb területen is összefogást illetve közös szerveket hoznak létre, szoros együttműködést megvalósítva, európai integrációnak nevezzük. Ennek ma legfőbb példája az 59 éve fennálló Európai Unió, melynek hazánk is tagja.
– Marshall-terv. A hidegháború kezdetén, 1947-ben a Truman-dokrina szellemében született meg a Marshall-terv, mely a nyugat-európai országok számnára nyújtott amerikai gazdasági segítséget. Ez volt az első háború utáni példa az integrációra. (integráció = beilleszkedés, összefogás)
– Az Európa Tanács 1949-ben alakult meg, amikor 10 ország aláírta a londoni szerződést. Tagjai az emberi jogok tiszteletben tartását tartják fontosnak. Alapítók: Anglia, Franciaország, Bebelux-államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg), skandináv országok és Olaszország. Ma 47 tagja van.
– Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy Montánunió 1952-ben jött létre, Németország, Franciaország, Olaszország és a három Bebelux állam részvételével. Célja: a tagok közti erős gazdasági együttműködés volt.
– Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) a Római Szerződések révén jött létre. Később neve: Közös Piac lett. Alapja: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása a tagok közt. A Közös Piac létrehozói: Robert Schuman (francia külügyminiszter), Konrda Adenauer (NSZK kancellár), Charles de Gaulle (francai elnök)
Az Európai Unió mai formájának kialakulása:
– A Maastrichti Szerződés 1992-ben született meg és 1993-ban lépet hatályba. Ennek három pillére: a gazdasági együttműködés az ESZAK alapjain, a közös kül-, és biztonságpolitika, és a belügyi-igazságügyi együttműködés.
– Döntöttek egy közös európai valuta (euro) bevezetéséről és a közös intézményekről. Az euro 2002-ben lett bevezetve.
– A schengeni rendszer 1995-ben állt fel. Ezzel megszűntek a belső határok.
Az Európai Unió szervei
– Európai Parlament (751 tag – a 2014.évi választások után])
– Az Európai Unió Tanácsa (vagy „Miniszterek Tanácsa”) (28 tag)
– Európai Bizottság (28 tag)
– Európai Bíróság (28 bíró (valamint az elsőfokú bíróság 28 bírája))
– Európai Számvevőszék (28 tag)
– Az Európai Tanács (28 tag) nem intézmény, csak „kvázi-intézmény”.
– Európai Központi Bank (ami a nemzeti központi bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét)
– Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot)
Az Európai Diktatúrák Bukása
– Dél-Európában az 1970-es évekre még mindig maradt három jobboldali diktatúra, mégpedig Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban.
– A spanyoloknál Franco egészen 1975-ig fenntartotta fasiszta rendszerét. 1975-ös halála után demokratizálódott az ország, János Károly uralkodása alatt.
– Portugáliában 1974-ben zajlott forradalom, mely után véget ért a diktatúra de elvesztek a gyarmatok is.
– Görögországban ezredesek hatalomátvétele zajlott 1967-ben ekkor az országban 7 évre katonai diktatúra érvényesült 1974-ig.
– Spanyolország, Portugália és Görögország a 80-as évekre demokratizálódott és belépett az EU -ba.
Rendszerváltások Európában:
– Lengyelországban Lech Walesa vezette a refomokat (Szolidaritás mozgalom), Csehországban pedig Vaclav Havel (bársonyos forradalom)
– Romániában Ceausescu leváltása csak forradalommal sikerülhetett
– Az NDK -ban pedig a berlini fal 1989-es lebontása hozott új korszakot.
– A Szovjetunió 1991-ben bomlott fel, létrejött Oroszország. Első elnöke Borisz Jelcin lett. Megszünt a Varsói Szerződés is (1991) és létrejött a FÁK (Független Államok Közössége.
Délszláv Háborúk
– Josip Broz Tito, aki a II. világháború után évtizedekig tartotta egyben Jugoszláviát, 1980-ban halt meg. Halála után Jugoszlávia népei közt súlyos ellenségeskedés kezdődött, majd megfogalmazódott Szlovénia, Horvátország elszakadási szándéka.
– Szlobodan Milosevics 1989 -ben lett az ország elnöke, és kijelentette: nem engedi az ország széthullását.
– 1991-ben Szlovénia és Horvátország is bejelentette kilépést Jugoszláviából. Horvátországnak azonban 1991-1995 közt háborút kellett vívnia elszakadásáért.
– A három nemzet (bosnyák-szerb-horvát) lakta Bosznia-Hercegovina elszakadása szintén csak harcok árán sikerülhetett. Etnikai harcok zajlottak 1995-ben Bosznia szerte. (Srebrenicai mészárlás) Végül amerikai közvetítéssel Daytonai béke (1995)
– Végül az albánok lakta Koszovó elszakadása is harcok árán sikerült 1999-ben. Az USA is beavatkozott, amikor Milosevicsot Belgrád bombázásával kényszerítette meghátrálásra.
Rendszerváltás Magyarországon
A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.
A Kádár-korszak utolsó évtizede:
– A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival.
– Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is „puhulni kezdett”, amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.
A rendszerváltás első eseményei:
– Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum is (1987)
– Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.
– Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)
Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:
– Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)
– Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.
A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:
– Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).
– Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)
– Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát.
– A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál (páneurópai picnic) és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra „menekülését”. Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.
A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:
– A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.
– Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett.
Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:
– Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
– Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
– Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
– A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
– Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.
A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált.