Az USA És Ázsia A Két Világháború Között

A Tömegek Kora

Népesedés és világgazdaság

Az USA előretörése az 1920-as évekre:  

Az USA az első világháborút követően nagyhatalommá változott. Ennek egyik oka, hogy óriási hadserege nélkül az antant nem tudott volna győzni a háborúban, másrészt hatalmas ipara a földgolyó legerősebbje lett. 1920-ban a világ ipari termelésének 42% -át adta egymagában az USA.

Amerikában a 20-as években megkezdődött a futószalag-gyártás, mely szinte mindenb terméknél tömegtermelést jelentett. Első helyen és az autógyártás volt: 1928-ban az USA 4,5 millió gépkocsit állított elő.

Az 1920 és 1929 közti időszakot „aranykornak” is nevezik az USA -ban. Ennek vetett véget az 1929-1932 közti nagy világválság!

A nagy gazdasági világválság: 

1929 október 24-én összeomlott a new-yorki tőzsde. Ezzel kezdetét vedte a több mint 3 évig tartó nagy világgazdasági válság. Oka: az amerikai farmerek 1928-29 -ben a nagyobb haszon reményében túl nagy területeket vettek művelés alá. Emiatt túl sok mezőgazdasági terméket próbáltak eladni, amire viszont nem volt kereslet. (Túl sok búza, kukorica .. stb). A túltermelés miatt lezuhant a termékek ára, a farmerek tönkrementek és velük együtt mindazon ipari cégek is, akik beszállítóik voltak. (A nagy mezőgazdasági szövetkezeteknek számtalan cég gyártotta a traktort, kombájnt, egyéb berendezést.) 

A Válság Hatásai: 

 – A válság először egész Amerikát, majd Nyugat-Európát, végül Közép-Európát is elérte, mivel az USA  és más országok közt rengeteg üzleti kapcsolat alakult ki az 1920-as évekre.

 – Hatalmas munkanélküliség alakult ki mindenhol, mely a legtöbb országban a 30% -ot is elérte. Az életszínvonal esni kezdett.

 – Óriási lett az infláció, a pénz elértéktelenedett.

 – Összeomlott a bankrendszer: az emberek otthon tartották pénzüket, a bankok sorra tönkrementek.

 – Súlyosbította a helyzetet, hogy sok ország védve saját válallkozóit, gyárait leállította a külső kereskedelmét.

A válság megoldása: Két ember érdeme volt, hogy 1933 végére az USA kilábalt a válságból és ezzel a világot is kihúzta belőle:

 – John M. Keynes brit közgazdász közzétette azon elképzelését, hogy a válság csak úgy oldható meg, ha az állam beavatkozik a gazdaságio folyamatokba.

 – Franklin Dealno Roosevelt, aki 1933 márciusától 1945 áprilisáig volt az USA elnöke, Keynes elvei alapján megalkotta a New Deal (új irányvonal) programját. 

 – New Deal program: Négy eleme a következő volt: 1. a pénzügyi szektor megerősítése, 2. munkahely teremtés, 3. mezőgazdaság talpraállítása, 4. a közvélemény megnyerése a vásárlói kedv felszításához!

 – ​Pénzügyek: Roosvelt létrehozta az Értékpaprí Felügyeletet, mely ellenőrizni kezdte a bankokat, majd garantálta a kisbefektetők betéteit 5 ezer dollárig (Azért, hogy újra igénybe vegyék az emberek a bankokat.)

 – Munkahely teremtés. Olyan megoldás kellett, ami munkát ad, de nem duzzasztja tovább a túltermelést. Ez végül a Tennessee folyó szabályozási munkáit jelentette. Százezrek dolgoztak rajta, minimális fizetésért, de ezzel jelentősen lecsökkent a munkanélküliség és az embereknek is lett valamicske pénze.

 – Mezőgazdaság: Roosevelt maximálta a bevethető földek nagyságát, a farmereknek pedig haladékot adott hiteleik fizetésére.

 – Közvélemény: gyakori rádiós beszélgetéseiben (kandalló előtti beszélgetések) Roosevelt elérte, hogy a laksosság amerikai termékeklet vásároljon (kék sas jelvény) és használja a bankokat. Ezeken túl: munkásokat védő törvbények születtek. 

Európai jóvátétel és adósságcsapda:

Az első világháborúban összeomlott német gazdaság nem tudta kitermelni a rá kirótt jóvátételt, így a németek nem tudtak fizetni Angliának és Franciaországnak, azok pedig így szintén fizetésképtelenekké váltak Washington irányába. A láncolat nem működött tehát addig, míg Németország talpra nem áll. A franciák hittek abban, hogy a németek tudnának fizetni ha akarnának, így nyomást próbáltak gyakorolni Berlinre. A francia hadsereg 1923 –ban megszállta a Ruhr-vidéket. Ám a terv nem működött: a német lakosság ellenállt a megszállás pedig óriási költségeket jelentett a franciákra nézve. 

A „jóvátételi csapda” megoldását végül az úgynevezett Dawes-terv hozta el 1924-ben, amikor az amerikaiak kölcsönök és befektetések Németországnak adásáról döntöttek. A „tőkeinjekciók révén a német gazdaság az 1920-as évek végére, és az 1930-as évek elejére talpra állhatott, és fizetni tudta kötelezettségeit Nyugat-Európa felé. Ezzel pedig az angolok és franciák is fizetni tudtak Amerikának. 

Népességhelyzet És Kelet-Európa Leszakadása:

A világban népességrobbanás történt a két világháború közt, főleg az Európán kívüli vidékeken. Amellett Kelet-Európa leszakadt a nyugattól. Az átlagos nemzeti jövedelem 1913-ban 44% -a, 1938-ban 39% -a volt a nyugati államokénak!

Gyorsuló világ

Technikai fejlődés 1900-1939 közt: 

Tömegessé vált a telefon használat

Kialakult a film és a mozi. Budapesten az első mozi: 1906-ban nyitott meg. Az első szinesfilmet 1917-ben, az első hangosfilmet 1927-ben forgatták.

Óriásit fejlődött a repülés. Louis Blérot 1909-ben elsőként repülte át a La Mance csatornát (Anglia-Francaio.közt), majd Charles Linbergh 1927-ben az Atlanti óceánt. Később, 1939-ben már rendszeres repülőjáratok voltak Amerika és Európa közt.

Tudományos fejlődés 1900-1939 közt: 

 – Wilhelm Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, mellyel nagyot lépett előre az orvostudomány.

 – Albert Einstein 1905-ben alkotta meg a relativitáselméletet, mely lökést adott a matematika és fizika fejlődésének.

 – Ernest Rutherford 1919-ben felfedezte a maghasadást, majd Fréderic Joliot Curie a mesterséges rádioaktivitást végül pedig Enrico Fermi 1942-ben Chicagóban beindította az első ember éltal kiváltott nukleáris láncreakciót.

 – Rutherford, Curie és Fermi munkássága alapján Robert Oppenheimer az USA -ban létrehozta a világ első atombombáját (ez volt a Manhattan-terv). Első atomrobbantási kísérlet: 1945 július 16.

 – Az orvostudomány fejlődése 1900-1939 közt: 

 – Karl Landsteiner 1901-ben felfedezte Bécsben a vércsoportokat.

 – Később, 1921-től kezelhető lett inzulinnal a cukorbetegség

 – Felfedezték a vitaminokat és megjelentek a védőoltások

 – Alexander Fleming 1928-ban felfedezte a penicillint, majd az 1940-es évektől általános lett az antibiotikumok használata.

 – Filozófia: Friedrich Nitzsche életfilozófiája gyorsan terjedt, majd megjelentek a neopozitivisták (természettudományok tényeire támaszkodó irányzat). Jelentős lett az egzisztencialista filozófusok hatása is. Ilyen volt: Jean-Paul Sartre és Martin Heidegger.

Tömegtársadalom És Modern Kultúra

Változások az életmódban: A gyárakban általános lett a tömegtermelés, az élet felgyorsult. Az embereknek több szabad ideje lett, így módjuk lett a szórakozásra és a sportokra is. Az első foci világbajnokságot: 1930 -ban rendezték, az első újkori olimpiát pedig 1896-ban (Athénban). Később az 1920-as évekre eljött a rádió aranykora, majd a két világháború közt megjelentek a mozik, a hangosfilm. Az 1920-as évek nagy mozisztárja Charlie Chaplin lett, aki fekete-fehér némafilmekben szerepelt. A magaskultúra és a tömegkultúra elvált egymástól. 

Nők emancipációja: Olyan törekvés, mely a nők számára ugyanolyan szintű jogokat követel mint ami a férfiaknak is biztosított. Másik elnevezése: feminizmus. Az 1913-as és 1914-es években az angliai a szüfrazsett-mozgalom harcolt mindezért. Végül az 1920-as évek elejére a Föld sok országában kaptak válaszutójogot a nők. Napjainkban Nyugat-Európában és az USA -ban a legmagasabb a női egyenjogúság és az iszlám országokban a legalacsonyabb.

IV. Tömegek és elitek a magyar társadalomban

Népeség: a magyar népesség 1920-ról 1941-re jelentősen megnövekedett (7,9 millióról 9,3 millióra nőtt). Ennek fő oka, hogy javult az egészségügyi ellátással együtt a népszaporulat, miközben mérséklődött a kivándorlás. A lakosság kétharmada katolikus volt. Legnagyobb szervezetük: KALOT (Agrárifjusági Legényegyletek Országos Testülete)

Társadalom: Rendies, középkori hagyományokon nyugodott. Legfelül még a Horthy-korban is az arisztokrácia állt. Közülük kerültek ki a főispánok és országvezetők. A Horthy-kor első három nagy miniszterelnöke: Teleki Pál, Bethlen István, Károlyi Gyula (1920-1932 közt) mind gróf volt. Alattuk volt a nagypolgárság, az az 50 család, akiknek kezében összpontosult a gyárak többsége. Az arisztokrácia és nagypolgárság után a kettős középosztály következett. Egyik része: úri középosztály, a városi, megyei hivatalnokokat adta, másik része a polgári középosztály pedig az ügyvédek, orvosok, bankárok, módos kereskedők zömében zsidó polgárokat jelentette. (1930-ban a magya lakosság 5,1% -a volt zsidó) Végül a társadalom alján: a parasztok, munkások  és cselédek álltak.

Parasztok: A lakosság 50% -a tartozott ide. Túlnyomó részük: törpebirtokos, vagy földnélküli zsellér volt. A társadalmi mobilitás alacsony volt, vagyis nehezen sikerült egyik rétegből a másikba emelkedni, parasztból a középosztályba jutni. 

Munkások: Életkörülményeik sokat javultak: 1928-tól már volt TB és nyugdíj, illetve 8 órás munkaidő, fizetett szabadság.

V. Anyagi És Szellemi Kultúra Magyarországon

Életmód az 1920-as és 1930-as évek Magyarországán:

Jelentősen felértékelődött Budapest. Itt élt a népesség 23% -a, ide összpontosult az ipar legnagyobb része és az életszínvonal is messze itt volt a legmagasabb4

A Horthy-korszak fontos oktatási minisztere volt 1921 és 1931 közt Klebelsberg Kuno. Összesen 3500 tantermet építtetett, megújította az oktatás rendszerét és a tanárképzés. Csökkent az írástudatlanok száma (15 ről 6% -ra) Két új egyetem is létrejött: Pécsett és Szegeden!

Javult a közegészségügy: csökkent a csecsemőhalandóság és visszaszorították a tüdőbajt.

Felélénkült a társadalmi élet: 1932-ben 14 ezer kulturális szervezet, egyesület működött

Nagyot fejlődött a kultúra: 1908 és 1941 közt a Nyugat című folyóirat fontos értékeket közvetített. Fontos írói voltak: Babits, Kosztolányi, Karinthy és Ady. Emelett 1939-re már közel félmillió lakásban lett rádió. 

Másként gondolkodók: 

A keresztéyn-nemzeti-konzervatív ideológiával egyet nem értők egy részét a népiesek alkották. Népi írók tartoztak ide (pl. Illyés, Féja Géza, Veres Péter), a másik tábort a baloldali értelmiségiek vagyis az urbánusok képezték. A másként gondolkodó közemberek egy része az 1918/19-es nagy kivándorlási hullámot követően a z 1930-as években távozott külföldre, sok tudosunkkal együtt. Itthon maradt viszont Szent-György Albert biokémikus, aki 1937-ben lett a „C” vitamin izolálója.

Az Európán Kívüli Világ

I. Az amerikai kontinens és a nagy világválság

Az arany 20-as évek: 

Jelentős gazdasági fejlődés zajlott az USA -ban 1920-1929 közt. Elterjedtek az autók.

A feketebőrű lakosságot azonban főleg délen másodrendű polgároknak tekintették és elkülönítették. A Ku-Klux-Klan sok feketét gyilkolt meg.

Bevezették az alkoholtilalmat 1919-1933 közt (prohibíció), amitől beindult a szeszcsempészet. A korszak híres gengszere volt Chicagóban Al Capone, akinek bűnszervezete ezer főt számlált miközben kezében volt a rendőrség fele és a bírók egy része is.

Közben 1929 és 1933 közt jött a világválság, 5-ről 13 millióra nőtt  a munkanélküliek száma

Franklin Delano Rooesevelt

Roosevelt 1932-ben nyert az elnökválasztáson a régi, republikánus elnökkel, Herbert Hooverrel szemben, majd még 3 szor újraválasztották, így egészen 1945-ig volt elnök. (Máig az egyetlen USA elnök, aki 4 választást nyert.)

Elnöki ciklusa kezdetén megoldotta a világválságot New Deal programjával. Ennek 4 eleme: bevethető földek maximalizálása, munkahelyteremtés állami munkalehetőségekkel (pl.: folyószabályozás), bankok ellenőrzése, értékpapír felügyelettel, lakosság megnyerése az amerikai termékek vásárlására.

1935 után a munkavállalók jogait védő és szociális törvényeket hozatott. (Pl.: nyugdíj, munkanélküli ellátás)

Külpolitika Roosevelt előtt: az USA a századfordulóra gyarmattartó ország lett. 1898-ban háborúban vette el Spanyolországtól a Fülöp-szigeteket, Puerto Ricot és Kubát. Később megnyitotta a Panama-csatornát Közép-merikában, hogy keleti és nyugati partjai közt gyorsabb legyen az áruforgalom.  Viszont az első világháború után Európától elzárkózott. Ez volt az izolációs külpolitika.

Külpolitika Roosevelt idején: Közép-, és Dél-Amerika az USA „hátsó udvara” lett. Csapataival vagy pénzével rendszeresen avatkozott az ottani országok életébe. Bár Roosevelt demokrata elnökként mindenhol a békére törekedett. 

II. Gyarmatok és gyarmatbirodalmak

A két világháború közti időszakban (1918-1939) az Európán kívüli világ 85% -a néhány nagy gyarmatosító hatalom kezében volt. A legtöbb gyarmattal Nagy-Britannia rendelkezett: 30 millió km2 -t birtokolt. A második helyen Franciaország állt 12 millió km2-es birodalommal. Mindkét ország területeinek egy részét még a kora-újkorban szerezte, egy részét a 19. században és egy keveset pedig az első világháború végén. Amikor 1918-ra Németország veszített az első világháborúban, gyarmataik többsége Angliához és Franciaországhoz került. Például: Mezopotámia (Irak) és Palesztína a briteké, Szíria-Libanon a franciáké lett. Elvben a Népszövetség nevében igazgatták ezeket, valójában magukévá tették.

A gyarmatok ébredése: 

Az 1920-as években a gyarmatok egy része önállóságot kezdett követelni, de csak keveseknek sikerült ezt elérnie. Ilyen volt Egyiptom, mely 1922-ben korlátozott önállóságot nyert Angliától. A többi gyarmat csak a második világháború után lett független. 

Brit gyarmatok: 

Fehér gyarmatok. Azok a gyarmatok, melyekben fehér lakosság élt, hamar domíniumok lettek. Ez azt jelenti, hogy szinte teljes önállóságot kaptak. Például Kanada (1867), Ausztrália (1907), Új-Zéland (1907), Dél-Afrikai Unió (1910). Később, 1926-ban létrejött a Brit Nemzetközösség. 

Fekete gyarmatok. Azok a területek, ahol szinesbőrű lakosság élt (arabok, indiánok, négerek) nem kaptak önállóságot. 

India harca. India óriási terület volt, rengeteg lakossal. Anglia azonban nem adott számukra önállóságot, arra hivatkozva, hogy csak angolok tudnak rendet tartani az egymással küzdő hinduk és muszlimok között. 1919-ben a híres amritszári vérengzésben a tüntető indiaiak közül 379 embert öltek meg az angol katonák. 

Móhandász Gandhi (1869-1948): 1915-ben egy indiai ügyvéd, bizonyos Móhandász Gandhi erőszak nélküli polgári engedetlenségi mozgalmat indított India önállóságáért. Pár év alatt India összes hindu vallású lakosa követte. Hagyományos fehér gyolcs ruhában járt az országot. Az angolok többször letartóztatták, de végül 1935-ben kénytelenek voltak részleges önállóságot adni Indiának. Gandhi elérte hogy ne legyen háború a muszlimokkal, így megalakulhatott Pakisztán. India 1949-re, a háború végére érte el az önállóságot. (Gandhit 1948-ban lelőtte egy nacionalista.)

III. A Közel- és Távol-Kelet

Az arab világ

Az arabok lakta területeken az első világháború után jöttek létre önálló országok, amikor sorra felszabadultak a gyarmati sorból. Egyiptom 1922-ben, Irak 1930-ban, Szaud-Arábia 1932-ben lett önálló. Szintén a két világháború közt emelkedett fel Perzsia, ahol 1921-től egy katonatisztből lett uralkodó került a trónra: Reza sah. Országuk neve Irán lett (árják földje). Az említett új országok: kKözös jellemzője: egyrészt a nagyarányú olajkitermelés, mely néhány államot gazdaggá tett (pl. Szaud-Arábiát, Iránt) másrészt az erős iszlám vallásosság, melynek két ága egymással is ellentétbe került. Szunniták és síiták, vahabiták. A világ muszlimjainak 85% -a szunnita, alig 15% a síiták aránya.

Palesztina Története:

A zsidók lakta terület ókori elnevezése Kánaán volt. A zsidó törzsek itt hozták létre Izrael államát Krisztus előtt ezer évvel. 

Később Kánaánt meghódították a különböző nagyhatalmak, majd Krisztus előtt 63-ban Róma. Elnevezése ekkor változott Palesztinára.   

A rómaiak véresen verték le a zsidók felkeléseit, így a Krisztus utáni 2. században a zsidók elvándoroltak a területről és Európa illetve a világ számtalan városában telepedtek le.

Közben Palesztinába arabok települtek, és a térség lakosságának 90% -a arab lett.

A XIV. századra Palesztina az oszmánoké lett és a Török Birodalom részévé vált egészen az első világháború végéig, amikor a vesztes Török Államtól átvette Anglia (mandátumterületként).

1897-ben a világ zsidósága megtartotta első világkongreszusát Bázelben. Megszületett a cionizmus eszméje. Cionizmus = zsidó állam újbóli létrehozására való törekvés Izrael – Palesztina földjén.

A cinoizmus terjedésével százezerszám indultak a zsidók Palesztinába. 1900 és 1940 közt 250 ezer zsidó érkezett a területre, ahol ekkor már a lakosság negyede zsidó, háromnegyede arab volt.

Az arab lakosság és a zsidók közt harcok kezdődtek a földekért. Anglia inkább az arabokat támogatta és korlátozta a zsidók betelepülését. A II. világháború háború alatt és után azonban a zsidók tömegesen menekültek volna Palesztinába a nácizmus elől. 

Anglia végül 1947 -ben átadta Palesztina ügyét az ENSZ -nek, mely úgy döntött, hogy két államnak kell létrejönnie Palesztinában: egy zsidó és egy arab államnak. Végül csak az egyik jött létre: Izrael Állam 1948 május 14-én. 

Atatürk forradalma

Törökországban 1921-22 során forradalom zajlott. Egy Musztafa Kemál nevű katonatiszt lemondatta az utolsó szultán, majd Kemál Atatürk néven elnöknek nyilvánítva magát átvette a hatalmat.

Atatürk jelentős reformokkal, 1922 és 1938 közt teljesen átalakította Törökországot. Az új főváros Isztambul helyett Ankara lett, felszámolták az iszlám alapú bíróságokat, az országot nyugati mintájú köztársasággá alakították!

Ugyanakkor a török nacionalizmus is előtört: elnyomták a Törökországban élő kurdokat és örményeket.

Kínai polgárháború:

Kínában 1911-ig császárság volt, majd el forradalom elüldözte az utolsó Mandzsu-dinasztiából származó uralkodót. Az ország másfél évtizedre hadurak kezébe került, akik a kínai kommunistákkal és egymással is harcban álltak.

1927-ben Csang Kaj-sek, a Kuomintang (Nemzeti Párt) átvette a hatalmat Kínában.

A kommunisták északra menekültek (nagy menetelés), de Mao Ce-tung folytatta a harcot. Ő lett a kommunisták nagy vezetője. Polgárháború kezdődött, amit félbeszakított a második világháborús Japán támadás.

Militáns Japán:

Japán az 1900-as évek elején modernizálódott, kiszélesedett a választójog és az ország nagyhatalommá vált. 1905-ben egy kisebb háborúban megverte a szomszédos területeket birtokló Oroszországot is.

Nagy fordulatot hoztak az 1920-as évek Japánban. 1926-ban trónra lépő Hirohito császár támogatta a naconalizmust és Giichi Tanaka tábornokot, aki 1927-1929 közt lett miniszterelnök. Innentől Japán fő célja a terjeszkedés lett az ősi szamuráj értékeket feltámasztva.

Japán 1931-ben megtámadta Mandzsúriát (Észak-Kína), majd 1937-ben egész Kínát. Ezt követően pedig Hitlerrel szövetkezve a Csendes-óceáni területek megszerzésére és az USA legyőzésére készültek.