Őskor És Az Ókori Kelet
Segédtudományok
I. A történettudomány
– A történettudomány és történetírás
– Herodotosz a történetírás atyja, az első ókori görög, aki lejegyezte korának történéseit
– Forrás: Egy-egy történelmi korszakból napjainkra megmaradt információ, mely segít a múlt megismerésében. Lehet írott forrás, tárgyi emlék, néphagyomány. Forrás például egy sírfelirat, emberi maradvány, épület, vagy megmaradt oklevél.
– Forrásokra konkrét példák: piramisok feliratai, Orosz őskrónika, Amon főpap sírfelirata
II. A segédtudományok
– Segédtudomány: Olyan tudományterület, mely segíti a történészek munkáját a múlt feltárásában.
– A kronológia fogalma, időszámítás kezdete (Jézus, Olimpia, Róma alapítása, Mohamed)
– Naptárak (lunáris év, lunáris naptár, szoláris év, szoláris naptár)
– A topográfia fogalma
III. Egyéb rokon és segédtudományok (ábrával)
– Személy: Herodotosz, Évszám, Fogalom: forrás, segédtudomány, kronológia, topográfia
Az Őskor
– A Föld életkora és az őskor 3 szakasza (paleolitikum, mezolitikum, neolitikum)
– A fémkor (Kr.e. 4500 – Kr.e. 3000) szakaszai: rézkor, bronzkor, vaskor
– Az emberré válás állomásai: Australopithecusok, Homo habilis (ügyes ember), Homo erectus (felegyenesedett ember), Homo Sapiens (értelmes ember).
– Fontos fordulópontok: kétlábon járás (4,5 millió éve), húsevés (2,5 millió éve) eszközkészítés (2 millió éve) a csoportos vadászat (1,5 millió éve), a tűz használat (1,4 millió éve), a tagolt beszéd (40 ezer éve) a letelepedett életmód (12 ezer éve) háziasítás (14 ezer éve) az első fémeszközök használata (6500 éve – rézkor) és írás megjelenése (5200 éve)
– Őskori életmód: A neolit forradalomig: gyűjtögetés, vadászat-halászat, zsákmányoló életmód, majd letelepedett életmód.
– A letelepedett életmód fő jellemzője: háziasítás + élelemtermelő gazdálkodás. Vagyis az ember már nem vadássza az élelmet jelentő állatokat és gyűjtögeti a vadon élő növényeket, hanem maga tenyészti az állatokat (és szaporítja azokat), illetve termeszti háza mellet a számára lényeges növényeket.
– Háziasítás: az a folyamat, amikor az ember a vadon élő állatokat megszelíditi és a lakhelye mellett tartva szaporítja, tenyészti, új fajtákat teremtve.
– A letelepedett életmód következményei: állandó települések, kézműipar, kereskedelem fejlődése
– Az őskor vallása Természetimádat (földanya), bálványimádat, sámánok
Az Ókori Keleti Államok
– Az első államok kialakulásának helyszínei: Egyiptom, Mezopotámia (térkép)
– Egyiptom és Mezopotámai jellemzői (folyószabályozások, közös munka)
– Kora-ókori államok felsorolása megkeresése: Indus-völgy, Akkád állam, Egyiptom, Hammurapi óbabiloni állama, Hettiták.
– Egyiptom – Hettiták vetélkedése Szíria birtoklásáért. Végül a hettita államot megsemmisíti a tengeri népek támadása (Kr.e. 1200 körül)
– Egyiptom: Fáraók kezdetben despotikus hatalmúak (piramis építések kora). Legelső fáraó: Ménész, aki egyesíti alsó és felső Egyiptomot. Később megerősödik a papság és a hivatalnokok rétege. Az újbirodalom korában (Kr.e. 1550-1000) Egyiptom terjeszkedni kezd. Jelentős uralkodók: II. (Nagy) Ramszesz.
– Egyéb feltörekvő keleti államok: Zsidó állam, Föníciai államok (Türrosz, Büblosz) Kréta, Kína
– Az Asszír Birodalom. Katonaállam volt, mely meghódította Szíriát és Mezopotámiát is. A lakosság katonáskodott, a földművelést a leigázott népekkel végeztették. Főváros: Ninive volt, nagy uralkodó pedig a Kr.e. 7. században Assus-ban-Apli.
– Újbabiloni Birodalom: a 7. században rövid időre meghódította az egész korabeli világot. Utánuk emelkedett fel az Óperzsa Birodalom.
– Az ókori keleti államok társadalma
– A keleti államok 3 típusa: folyamvölgyi civilizációk, kereskedőállamok, katonaállamok
– Az ókori keleti államok ábrájának tanulmányozása (21. oldal)
– Az állam feladatai
– Társadalmi rétegek jellemzése. Uralkodók, papi arisztokrácia, hadsereg, közrendű szabad földművesek – iparosok, rabszolgák (patriarchális rabszolgaság)
– A Perzsa Birodalom kiteljesedése, Három nagy király: II. (Nagy) Kürosz, II. Kmbüszész, I. Dareiosz.
– A Perzsa Birodalom jellemzői: szatrapiák (tartományok), szatrapiák (vezetők), székhelyek: Perszepolisz és Szusza. Híres Perzsa köves út: Szusza – Szardisz közt. További jellemző: egységes pénz-, súly- és mértékrendszer.
Az Ókori Kelet Kultúrája
– Az írás megszületése Kr.e. 3000 körül. Sumér ékírás, egyiptomi hieroglif írás, hieratikus írás, föníciai hangjelölő betűírás. Az írás az állammal egy időben jelent meg, mert szükség volt a gazdasági feljegyzésekre.
– A legrégibb írott emlékek tanulmányozása (agyagtáblák, hieroglifák … stb)
– Ókori építmények: piramisok, zikkuratok, Istár-kapu, kínai nagyfal, monumentálisak voltak, hisz az uralkodók hatalmát fejezték ki.
– Leghíresebb építmények: Gízai piramisok, Kheopsz piramis (méretei, építése) és a Szphinx
– Az ókori művészet: asszír domborművek, kínai agyagkatonák, egyiptomi szobrok, Nofretete szobra. A művészet kultikus szerepű volt, vagyis az uralkodók dicsőségét fejezte ki.
– A tudomány kezdetei: matematika, geometria, csatornák építése, építmények tervezése, napórák, mumifikálás. Igazi tudomány nem alakult ki, csak a tapasztalatokat jegyezték le.
– Naptár megalkotása. Egyéb találmányok: küllős kerék, vasmegmunkálás (hettitáknál először), üvegkészítés, Kínában selyem készítés, a lüdöknél: nemesfémből vert pénz
Az Ókori Kelet Vallásai
– Politeizmus: többistenhit, monoteizmus: egyistenhit
– Egységes sumér-akkád-babiloni mitológia alakult ki. Ennek főistenei: Anu, Enlil, Marduk
– Asszíria főistene: Assur
– Egyiptom vallása: az egyiptomiak a napistent imádták, akit Ré –nek neveztek és rendszerint sólyomfejű emberként vagy szárnyas napkorongként ábrázoltak. (Egyéb elnevezései: Amon, Aton.) Ré tisztelete mellett alakult ki az egyiptomiak ősi mítoszvilága további isteneik megteremtésével. Az istenek közül első helyen kell említeni Oziriszt és feleségét Íziszt, akik az egyiptomiak szerint a kultúra és civilizáció elterjesztői voltak az egész világon. A „rossz istenek” közé tartozott Széth (vagy Tüphon) Ozirisz hatalomra éhes bátyja, aki megölte testvérét. Ozirisz a túlvilág ura lett, de fia Hórusz megbosszulta atyja halálát és sikeres uralkodó lett belőle.
– Mumifikálás: A múmiák készítése mögött az a meggyőződés állt, hogy a halál után a lélek továbbéléséhez a test fennmaradása is szükséges. Ennek jegyében az ókori egyiptomiak arra törekedtek, hogy az elhunyt előkelők és fáraók teste minél tovább megmaradjon, és ne induljon oszlásnak. A múmia kifejezést egyébként a perzsa mūmiyyaszóból eredeztetik, ami szurkot jelent. A holttestek „tartósítása” vagyis mumifikálása több lépcsőben zajlott. Először a belső szerveket távolították el (mert ezek a leghamarabb bomlásnak induló részek), majd következett az izmok kiszárítása (sokszor eltávolítása), illetve a balzsamozás nátronsóval és legvégül a gyantába áztatott, vékony gyolcsokkal való befedés (főleg az arcnál) és a szurokszerű anyagokba áztatott vászoncsíkokkal történő betekerés. A történelem két leghíresebb és legjobb állapotban megmaradt múmiája: II. Ramszeszé (uralkodott: Kr.e. 1279-1213) és Tutanhamoné (uralkodott: Kr.e. 1333-1324 ) Az előbbit 1881 –ben, utóbbit 1922 –ben találták meg a régészek.
– Zsidó törzsek istene: Jahve (viharisten). Monoteizmus. Ószövetség. Zsidók szent könyvei: Tóra, Talmud, Kabbala. Zsidóknál isten ábrázolása tiltott.
– Perzsáknál: Zarathusztra a főisten. Vallásuk alapja: jó és gonosz harca.