Az I. Világháború Előzményei Eseményei
Az Első Világháború És Következményei
I. Az ipari forradalom hatásai:
– Óriási ipari fejlődés indult meg a századfordulón: megjelent az elektromosság, tömegesen jelentek meg az autók és a repülők.
– Az ipari forradalom találmányai megjelentek a hadiiparban: megszülettek az első csatahajók, tankok, géppuskák, harci repülők, tengeralattjárók, harcigáz, hírközlő berendezések
– Az ipari forradalom korszakát több kritika is érte, mert sokan a hagyományos értékek hanyatlását látták ebben az időszakban. A művészetekben megjelent a dekadencia (hanyatlás életérzése)
II. Európa szerepe a világban:
– A világ szellemi, kulturális és gazdasági központja Európa volt a századfordulón
– A világ négyötödét (80%-át) Európa uralta, mivel a kontinens országai gyarmatosították a többi földrészt.
– A gyarmatosítás szempontjából az európai országok két csoportra oszlottak: a) Régi gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország b) Új gyarmatosítók és a gyarmatszerzésből kiszorulók: Németország, Olaszország, Monarchia. Mind a gyarmatosítás vesztesei voltak, mert kevesebb gyarmatot tudtak szerezni, mint amennyi gazdasági súlyuk alapján megérdemeltek volna.
III. Boldog békeidők kora:
1870 és 1914 közt nincsenek nagyobb háborúk Európában. Megjelennek a szociális törvények (nyugdíj, TB), kiszélesedik a választójog. A pozitív hatások mellett: megerősödik a nacionalizmus – amikor egy-egy nemzet saját múltját, szerepét és hagyományait a legfőbb értéknek tekinti.
IV. Szövetségek kialakulása:
1.)Az egyik oldalon 1882-ben létrejött a gyarmatszerzésekből kiszorulók összefogása a Hármasszövetség (Németország, Monarchia, Olaszország), a másik oldalon pedig 1904-benaz antant a régi gyarmatosítók szövetsége (Anglia, Franciaország, Oroszország)
2.)A főbb feszültségforrások a két tábor közt:
a) A világ újrafelosztásának problémája: a Föld gyarmataiért folyó versengés a régi is új gyarmatosítók közt. Éles konfliktus alakul ki a századfordulón Marokkó ügyében.
b) A Balkán kérdése: Egyik oldalon Oroszország és Szerbia, a másikon pedig Németország és a Monarchia próbált befolyást szerezni a török uralom alól felszabaduló Balkánon
c) Rivalizálások: A francia-német határon Elzász-Lotaringia kérdése: vissza tudja e szerezni Franciaország? Flottaépítési versengés Anglia és Németország között.
V. A Balkán konfliktusai:
1.)1875-ben egy törökellenes szerb felkelés orosz segítséggel űzte el a Balkánról az oszmánokat. Ám a nyugati államok nem engedték Oroszország térnyerését és a berlini kongresszuson (1878) kiutasították a cári erőket a területről. Ugyanakkor a Monarchia engedélyt kapott Bosznia megszerzésére. Ezzel Oroszország és Szerbia a Monarchia és Németország ellensége lett. Fokozta az ellentéteket Bosznia 1908-as annektálása is. (Teljes bekebelezése a Monarchia által.)
2.)A Balkánon kialakuló kisállamok 1912/13 –ban két háborút is vívtak egymással területvitáik miatt. Ezek voltak a Balkáni háborúk.
II. A gépek és tömegek háborúja
I. A Háború Kirobbanása:
Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szembenálló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.
II. A különleges helyzetű országok:
Különleges helyzetben volt 5 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország és az USA. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba. Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat. Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt. Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.) Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), majd 1917-ben, amikor egyes kereskedelmi hajóit elsüllyesztették a németek, mégis belépett a háborúba az antant oldalán.
III. A Főbb Frontok És A Háború Első Szakasza
1.) Az első világháborúban öt front alakult ki:
– 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
– 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
– 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
– 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
– 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)
2.) A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).
3.) A keleti fronton Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba, ám Hindenburg tábornok meg tudta állítani őket, majd 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. (Premysl váránál nagy harcok folytak.) Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni.
4.) A többi front: Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát, de közben a nyugati hatalmak a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.
IV. A háború első felének mérlege:
1.)Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött.
2.)A harcok a tengereken is zajlottak, Jütlandnál (Dánia) volt a legnagyobb tengeri csata (döntetlen).
3.)A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.
4.)A hátországokban nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.
III. Az antant győzelme és békéje
I. A fordulatok éve:
Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.
II. A központi hatalmak összeomlása:
1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.
2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.
3.)A háború főbb hadvezérei, tábornokai: Paul von Hindenburg, a német csapatok főparancsnoka, Ferdinand Fochmarsall, francia tábornok, a nyugati erők főparancsnoka, Franchet d’Esperey tábornok a balkáni front erőinek antant-parancsnoka. Alekszej Bruszilov orosz tábornok, az 1916-os orosz támadás vezetője.
III. A párizsi békekonferencia:
1.)A győztes nagyhatalmak vezetői – Georges Clemencau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson – 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.
2.)Befolyásoló szempontok:
a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)
b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.
c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.
d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket.
IV. A békeszerződések:
1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal. Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.
2.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)
3.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.
4.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.
4.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.
V. Európa új rendje:
A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet, az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.
Forradalmak És Ellenforradalmak
Az Orosz Forradalom
I. A cári rendszer válsága:
1.)A cári rendszer: A Romanov dinasztia utolsó tagja, II. Miklós cár volt. Uralma alatt – a századfordulótól – egyre nagyobb lett a nyomor és elégedetlenség Oroszországban. Már 1905-ben volt egy forradalom, amin még különböző ígéretekkel úrrá tudott lenni a cár. Ám az első világháború végére éhínség dúlt, tüzelőhiány lett és a katonák tömeges halála (front kudarcok) miatt országos elkeseredés alakult ki. Újabb forradalom kezdődött.
2.)A forradalom: Először orosz arisztokraták megölték a cár bizalmasát, Raszputyint (aki egy szerzetes volt), majd a néptömegek 1917 februárjában tüntetésekbe kezdtek. Miután a kivezényelt katonák is a nép mellé álltak, lemondott a cár. (Le is tartóztatták.) Megalakult az első ideiglenes kormány, Georgij Lvov herceg vezetésével.
3.)Kettős hatalom rendszere: A cár lemondásától kezdve fél éven keresztül kettős hatalom volt Oroszországban. Részint működtek a polgári kormányok, előbb Lvov herceg, majd Alexander Kerenszkij vezetésével, részint pedig a városokban tanácsok (szovjetek) alakultak.
4.) Mensevikek – bolsevikok: Az orosz szociáldemoikrata párt, mely a marxistákat tömörítette 1903-ban két frakcióra szakadt. Az egyik a Lenin vezette többséget alkotta, mely a bolsinsztvo azaz többség szóból a bolsevik elnevezést kapta, a másikat pedig a mensevik, azaz kisebbség kifejezéssel jelölték. A szovjetekben sokáig a mensevikek alkották a többséget, és bolsevikok a kisebbséget. A bolsevikok élén Vlagyimir Iljics Lenin állt. (Eredetileg jogász volt, majd a bolsevikok vezére.)
5.)A bolsevikok: Karl Marx kommunista tanait követték, melynek két alaptétele a következő volt: 1.Minden ember egyenlő 2. A hatalmat azoknak kell adni, akik a javakat előállítják, vagyis a munkás-paraszt rétegeknek.
6.)Bolsevik hatalomátvétel: Lenin, 1917 november 7-én elérkezettnek látta az időt arra, hogy a bolsevikek segítségével átvegye a hatalmat. Emberei elfoglalták a szentpétervári Téli Palotát és a moszkvai középületeket.
II. Az új berendezkedés:
1.)Az ország új neve: Szovjet Oroszország lett, majd 1922-től Szovjetunió. Egyetlen párt működhetett csak az országban: a bolsevikok pártja. Így Lenin vezetésével kommunista diktatúra lépett érvénybe.
2.)A legfelső szerv a Népbiztosok Tanácsa (kormány), a Szovjetkongresszus és a Központi Bizottság lett. Mindent államosítottak, vagyis a gyárakat, földeket, boltokat, iskolákat a nép nevében elvették a tulajdonosaiktól és állami (vagy párt) irányítás alá helyezték.
3.)Lenin két legfontosabb helyettese: Trockij és Sztálin lett. Közreműködésükkel Oroszország különbékét kötött a Központi hatalmakkal. Ez volt Breszt-Litovszki béke (1918 március 3.)
III. Az orosz polgárháború:
1.)A harcoló felek: 1918 tavaszától 4 éven keresztül, egészen 1922-ig Oroszországban polgárháború zajlott. Egyik oldalon a Lenin vezette bolsevikok álltak, ők voltak a vörösök, a másik oldalon pedig a cárizmust visszaállítani akaró lázadók, vagyis a fehérek harcoltak. A fehérek főleg cári tábornokok vezette csapatokból álltak, akiket antant erők is támogattak.
2.)Bolsevik győzelem: A harcokba Lengyelország is beavatkozik a vörösök ellen fellépve, és győzelmei után számára kedvező békét köt. Leninék minden lázadó csoportot levernek, utoljára a Krímben is győznek. Közben, 1918 nyarán a cári családot is kivégzik. Lenin 1924-ben hal meg, a hatalmat Sztálinra hagyja. Létrejön a Szovjetunió.
Közép-Európa Átalakulása
I. A régi birodalmak bukása új államok születése:
1.)Négy császár bukott meg az első világháború végén: a német, az osztrák, az orosz és a török uralkodó. Ráadásul egy nagy birodalom is megszűnt: az Osztrák-Magyar Monarchia.
2.)Kelet-Európában új országok születtek. Ezek közül a legnagyobb változáson Lengyelország és Románia esett át. Lengyelország hatalmas területeket kapott az orosz síkságon, Románia pedig Erdéllyel, Besszarábiával és Bukovinával gazdagodva kétszeres méretűre duzzadt. A lengyelek még Oroszországgal is sikeres harcot tudtak vívni Josef Piludski marsall vezetésével. Megszületett a korábban sosem létező Csehszlovákia is Tomas Masaryk és Eduard Benes vezetésével. A három baltikumi állam (Észt, Lett Litván) és Finnország az orosz elnyomás alól felszabadulva lettek önállóak. Létrejött a Szerb-horvát-szlovén királyság is, melyből 1929-ben lett Jugoszlávia. Az új államok létüket jórészt az antantnak köszönhették, így 1921-ben hárman közülük magyar és osztrák ellenes szövetséget hoztak létre az antantot támogatva. Neve: Kisantant lett. (Tagjai: Csehszlovákia, Románai, Jugoszlávia)
3.)Németország átalakulása: A háború utolsó napjaiban, Németországban egy rövid forradalom lemondásra kényszerítette II. Vilmos császárt. Weimarban új alkotmány született: Németország köztársaság lett. (Weimeri Köztársaság) Vezetése szociáldemokrata kezekbe került. Az új elnök Friedrich Ébert lett. A kormány keményen fellépet a kommunistákkal szemben és sorra elfojtotta felkeléseiket: A Spartacus Szövetség felkelését (1918), a Bajor Tanácsköztársaságot (1919) és a Ruhr vidéki munkásfelkelést (1920).