Az Árpád-Ház Uralkodása
1.) A magyarok eredete: Eredetünkről csak feltételezéseink vannak. A nyelvészet a finnugorokra, a régészet és antropológia viszont türk elődökre utal. Reguly Antal a reformkor idején elutazott az Ural vidékére és az ott élő népektől begyűjtött anyag alapján létrehozta a finnugor rokonság elméletét.
2.) Őseink első lakhelye: Az első biztosnak látszó magyar szállásterület az Ural vidékére tehető, a Volga és a Káma összefolyásánál. Ezt a térséget Baskíriának is nevezték, vagy Nagy Magyarországnak, azaz Magna Hungáriának. A magyarok innen vándoroltak Levédiába és Etelközbe, mely a Don folyó és az Al-Duna közti térséget jelentette.
3.) Az ősmagyarok Levédiában és Etelközben kapcsolatba kerültek a Kazár Birodalommal.
Kazárok: A Fekete-tenger és Kaszpi-tenger közt, a Kaukázus feletti régióban élő türk népesség volt a 7-11. században. A magyarok szövetségesi viszonyt ápoltak a Kazár Birodalommal, tőlük vettük át a kettős fejedelemség rendszerét és a rovásírást. Kettős fejedelemség: az egyik fejedelem a kende vagy kündü, a szakrális vezető volt, a másik a gyula pedig a hadjáratokat irányította.
4.) Levédiában kettészakadt a magyarság: egy részük a Kaukázusba vándorolt (ők voltak a szavárd magyarok) másik részük a Kárpát-medence felé indult.
5.) A magyarok életmódja a honfoglalás előtt: A magyarság 7 törzsből állt. A ősi magyarok életmódjára a nomadizálás volt jellemző. Részben földet műveltek, nagyobbrészt vándoroltak, legeltettek és rablóportyákat indítottak. A társadalom élén a 7 törzsfő és a számtalan nemzettségfő állt, alattuk következtek a szegény közrendűek és a rabszolgák. Az ősmagyarokat a sámánizmus jellemezte.
Amikor a magyar törzsek Etelköz-Levédia területéről megindultak a Kárpát-medence felé, a kazárok egyik lázadó törzse, a kabarok csatlakoztak hozzánk. Ők alkották a 8. törzset. A hét törzs: nyék, megyer, Kér, Keszi, Jenő, Kürtgyarmat, Tarján.
A Honfoglalás És A Kalandozó Magyarok
1.) A Kárpát-medence a honfoglalás előtt:
A Kárpát-medencében az 5-6. században még különböző germán népek éltek, például longobárdok és a gepidák.
Aztán 568-ban megjelentek az avarok Ázsia felől és legyőzték a germánokat. Baján kagán vezetésével elfoglalták a Kárpát-medencét. Az avar uralom 200 évig tartott.
800 körül a Nagy Károly vezette frankok, délről pedig a bolgárok győzték le az avarokat. A Dunántúl így a Keleti Frank Királyság része lett, délen pedig a Bolgár Birodalom egészen a Marosig uralta a Kárpát-medencét.
A frankok hűbéreseiként több kisebb szláv és morva fejedelemség is működött. Ilyen volt a felvidéken működő, Szvatopluk vezette morva állam is.
2.) A honfoglalás előtti kalandozások: A magyarok 830 és 895 közt már indítottak kalandozásokat Európa felé, hol frank, hol pedig morva zsoldban. Közvetlen a honfoglalás előtt a bizánciakkal összefogva harcoltunk a bolgárok ellen. Ám a bizánciak cserbenhagytak bennünket, így a bolgárok és a besenyők egyszerre támadtak bennünket, harapófogóba fogva a magyar törzseket. A besenyő támadást egy sztyeppei láncreakció indította el: messze a Kárpátoktól, az Aral tó vidékén az arabok rátámadtak az úzokra, azok pedig a besenyőkre. Így a besenyők megindultak a Kárpát-medence felé.
3.) A honfoglalás A bolgár-besenyő támadások elől a magyarság 895 -ben az általuk jól ismert Kárpát-medencébe vonult. A honfoglalás első években, egészen 899-ig a magyar törzsek csak a keleti területeket foglalták el a Dunáig jutva. Ez a térség a „senki földje volt”, mert sem a bolgárok, sem a frankok nem birtokolták.
4.) A Dunántúl elfoglalása: 898-ban a keleti frank uralkodó itáliai hadjáratra bérelte fel a magyar törzseket, akik Észak-Itáliai pusztításuk után hazatérőben, 900 -ban elfoglalták a Dunántúlt és a morvák lakta felvidéket is.
5.) A magyarok elleni első nagy támadás nyugatról: A bajor – német – frank uralkodók nem nézték jó szemmel a magyarok bejövetelét, és 907-ben nagyarányú támadásba kezdtek ellenünk, 100 ezres sereggel. Ám 907-ben Pozsonynál a magyarok nagy győzelmet arattak. (Pozsonyi csata: ITT)
6.) Kalandozások a honfoglalás után: 895 és 970 közt zsákmányszerző céllal indultak a kalandozó hadjáratok. A magyar harcmodor a reflexíj, a tettetett megfutamodás (és oldalba támadás) illetve a váratlanság miatt 50 évig legyőzhetetlen volt.
7.) Kalandozások vége: A magyarok eljutottak egészen az Atlanti óceánig, bejárták Nyugat-Európát. Ám 933-ban Merseburgnál I. (Madarász) Henriktől, majd 955-ben Augsburgnál I. (Nagy) Ottótól szenvedtek nagy vereséget. Az utolsó kalandozások 970 -ben Arkadiopolisznál értek véget. Utolsó vereség. Amikor 972 Géza lett a magyarok fejedelme, megszüntette a kalandozásokat.
Géza Fejedelem És Szent István
1.) Árpád vezér unokája, Géza 972-ben lett fejedelem. Géza a magyarság fennmaradása érdekében arról döntött, hogy népével felveszi a kereszténységet és országával beilleszkedik Európába. Döntés azért volt nagyon fontos, mert ha nem így dönt, akkor a magyarok azon népek sorsára jutnak, akik azóta eltűntek, mint a szkíták, hunok, avarok, besenyők.
2.) Géza 973-ban elküldte követeit a quedlinsburgi birodalmi gyűlésbe, ahol a Német Római Császárság uralkodója I. Ottó előtt kinyilvánította, hogy népe szeretne beilleszkedni Európába és ennek bizonyítékaként felveszik a kereszténységet! Megkezdődött a magyar népesség nyugati hittérítőkkel való kereszténységre térítése. Ekkor történt a Pannonhalmi bencés kolostor alapítása is.
3.) A hittérítéssel egyidőben megkezdődött a törzsfők hatalmának fegyveres megtörése is. Géza megkezdte hatalma kiterjesztését a többi magyar törzsre is, családjának központja Esztergom lett.
4.) Gézát 997-ben fia követte a fejedelmi székben, de a primogenitúra elvét Koppány nem fogadta el, mondván, hogy ő következik a szeniorátus elve szerint.
Primogenitúra = A keresztény, európai országokra jellemző öröklési rend, melyben mindig az elsőszülött fiú utód következik a trónon.
Szeniorátus = A sztyeppei nomád népekre jellemző öröklési rend, melyben az uralkodásra kiválasztott család legidősebb, vezetésre alkalmas férfi tagja következik a fejedelmi székben. (Ilyen volt a mongoloknál is, ahol a kurultáj döntött.)
Koppány Veszprém mellett ütközött meg István seregével, ám veszített. (István seregeit egy Vecellin nevű német lovag vezette.)
5.) Istvánt keresztény szellemben nevelték, és bajor feleséget választottak mellé, mégpedig Gizellát II. Henrik császár húgát. Koronázására: 1000 karácsonyán került sor!
Az Államalapítás
Azt a történelmi folyamatot és korszakot szoktuk államalapításnak nevezni, melyben Szent István királyunk Európával és a pápasággal együttműködve, a keresztény egyházi illetve világi közigazgatás kialakításával megteremtette az önálló Magyar Királyságot az első ezredfordulón.
Az államalapítás három lépése:
– Az egyházi közigazgatás, vagyis püspökségek (10 db) létrehozása egy érseki központtal (Esztergom)
– A világi közigazgatás, vagyis vármegyék (30 db) megalapítása
– Törvényekkel a magyar lakosság rászorítása a keresztény hitre és letelepedett életmódra.
Egyházrendszer megteremtése: Az országban Szent István alatt 8 db püspökség és két érsekség jött létre, majd halála után még két püspökség alakult. Ezzel Magyarország függetlenné vált a német birodalmi egyháztól. Az esztergomi érsek lett a magyar egyház legfőbb vezetője (utána következett a kalocsai érsek). Püspöki központok: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, Gyulafehérvár, Csnád, Várad, Vác. Létrejött a pannonhalmi bencés apátság is
Világi közigazgatás, vármegyék kialakítása. Összesen 30 db vármegye jött létre. A vármegyék központja a királyi vár volt, élén az ispán állt. (Megyésispán = a megye köpontját jelentő vár ispánja.) Bíráskodott, a megye seregét vezette és adót szedett! Az ispánok felett a nádor állt, ő volt a király helyettese, a királyi tanács vezetője. Fontosak voltak még a szerviensek, a királyt szolgló vitétzek. Birtokaikat szolgálati időre kapták a királytól.
Törvények megalkotása: a lakosság keresztényi, letelepedett életmódját igyekeztek kötelezővé tenni István törvénykönyvei (2 db) Ide tartozott a 10 falunkénti templomépítések elrendelése, a kötelező misékre járás bevezetése, az egyházi tized (decima) fizetésének törvénybe iktatása és a kóborló életmód – pogány rítusok – megtiltása.
Trónutódlás kérdése: Szent Istvánnak egyetlen fia volt Imre herceg. István őt készítette fel az uralkodásra az intelmek című művében. Imre azonban kamaszként meghalt. Halála után felvetődött, hogy ki örökölje a trónt: István nagybátyja Mihály és annak fia Vazul, vagy valaki más? István nem akarta Mihályékat, mert félt attól, hogy nem tartják majd fenn a kereszténységet Magyarországon. Végül leánytestvérének fiát, a Velencében nevelkedett Orseolo Pétert jelölte utódjául.
Szent Istvánnak élete utolsó éveiben még egy nagy problémával is meg kellett küzdenie: II. Konrád császár 1030-as támadásával. Konrád egy új dinasztiát tagja volt, mely nem állr rokonságban Istvánnal. Ám a német seregeket legyőzték a magyarok és „felperzselt föld taktikájával” kiűzték őket.
A Korai És Az Érett Középkor
A középkori berendezkedés – gazdaság, társadalom:
A középkor: A Nyugat-Római Birodalom 476-os felbomlásától egészen Amerika felfedezéséig, 1492-ig terjedő majd ezer évet nevezzük így. (Az ókor – középkor – újkor „felosztás” szerint.)
I. A középkori berendezkedés alapja: A legfontosabb tényező a föld volt. Feudalizmus a feudum, azaz föld szóból származik! Föld tulajdona csak a királynak volt, aki az ország földjeiből a nemeseknek adogatott, a fegyveres szolgálatért cserébe. Ezek többnyire nemesi örök-birtokok voltak (apáról fiúra szálltak). A nemesek a kapott földet három részre osztották:
– saját birtokra azaz allódiumra vagy majorságra
– jobbágytelkekre, ahol a jobbágycsaládok éltek
– közös földekre (erdő, legelő, halastó … stb)
Jobbágytelek: A jobbágytelkeken olyan parasztok dolgoztak, akik használatba vehették a földesúr (nemes) földjét, de az soha nem lett az övék, csak használhatták azt.
A föld használatáért pedig szolgáltatásokkal tartoztak. Egyrészt a királynak, másrészt a földesúrnak, harmadrészt az egyháznak adóztak. A főbb szolgáltatások:
– Földesúrnak kilenced terményrész (termés 10%-a)
– Földesúrnak pénz adó vagy cenzus. (évente kétszer Magyarországon)
– Földesúrnak robot, vagy munkajáradék (ingyenmunka) az allódiumon, a nemes saját birtokrészén
– Földesúrnak ajándék (munera)
– Egyháznak tized terményrész (termés 10% -a)
– Királynak telekadó (nálunk füstadó)
– Királynak hadiadó
A parasztok tehát reggeltől estig dolgoztak, közben a földesúrnak adóztak és tőle függtek, hisz ítélkezhetett is felettük. A gazdálkodás két vagy háromnyomásos volt!
II. A két és háromnyomásos gazdálkodás: A művelésre szánt földet több részre osztják és miközben csak az egyiket vetik be, a másikat pihentetik. A pihentetett rész az ugar. Háromnyomásos gazdálkodásnál két részt vetnek be, az egyiken tavaszi, a másikon őszi gabonát termesztenek.
III. Hűbériség: A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.
A Frankok:
I. A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, a mai Franciaország területén. Első uralkodói dinasztiája a Meroving volt. A mai Franciaország területére érkező frankok összeolvadnak a helyi lakos gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban (Meroving dinasztia)
II. A Frank Állam jellemzői:
– Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
– A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
– A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. (térkép-poitiers)
III. Nagy Károly birodalma:
– Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját.
– III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
– Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
– Kr.u. 800-ban császárrá koronázzák Achenben
IV. A Frank Birodalom felbomlása:
– Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben
– Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia
– 962-ben: Franciaország és a Német-Római Birodalom. Utóbbi a Keleti-Frank Királyság és Itália egyesülésével születik meg.TÉRKÉP (Nov.6 -40. óra)
A Bizánci Birodalom:
Kialakulása: 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról ConstantínusrólKonstantinápolynak is neveztek.
A birodalom jellemzői:
A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
A birodalmat virágzó kereskedelem és ipar, illetve árutermelés jellemezte, jelentős állami megrendelésekkel.
A társadalmat Bizáncban három fő réteg alkotta: rabszolgák, szabadok, nagybirtokos hivatalnokok
Első nagy császár: Justinianus (6. század közepe). Összegyűjtötte a római jogszabályokat. Uralma alatt csökkent a birodalom területe, gyakori volt a korrupció (megvesztegetés) és lakosságot túladóztatták.
Justinianus alatt emelték Konstantinápoly főtemplomát a Hagia Sofiát.
Bizánc válságos korszaka:
A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. Az arabokat III. Leo állította meg 740-ben. A 10. századtól újra nagyhatalom.
A harcok miatt alakul ki a „Thema-rendszer”: A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.
A bizánci császár despotikus hatalommal bírt: egyszerre uralta az egyházat és a hűbéri-rendszert is.
A Középkori Egyház
Pápaság: Jézus halála után Szent Péter Rómában fontos keresztény közösséget teremtett, miközben szerte a nagyvárosokban szintén születtek keresztény csoportok. Mindegyik élén egy-egy püspök állt. Róma püspökéből lett a mindenkori pápa. Az ünálló Pápai Állam 756-ban jön létre III. István pápa III. Pippin alkuja nyomán.
A középkori egyház Két részből állt és mindkettőt a pápa vezette. Egyik része a világi papság volt a másik a szerzetességek rendszere. A világi papság egész Európát püspökségekre osztotta, a szerzetességek függetlenek voltak tőlük.
A szerzetességek: I. Nagy Szent Gergely pápa a 6. században a szerzetesekre bízta az európai népek megtérítését. Ők a 10. századra kereszténnyé tették a kontinenst.Végül 529-ben Monte Cassinóban (Itália) létrejött az első szerzetes rend a Bencés rend. Alapítója Szent Benedek három szabályt írt elő: engedelmesség, szegénység, tisztaság. Jelszavuk: „ORA ET LABORA” => imádkozz és dolgozz! (Későbbi szerzetei rendek, pl.: ferencesek, domonkosok.)
Niceai zsinat: A keresztény egyház főpapjai időről időre zsinatokon egybegyűlve döntöttek hitbeli kérdésekről. Az ezeken hozott döntéseket mindenkinek kötelezően el kellett fogadnia. Aki mégsem fogadta el, az eretneknek minősült. Őket kizárták az egyházból és üldözték. Niceai zsinat: 325-ben: Az Atya Fiú és a Szentlélek egyazon Isten három megjelenési formája
Egyházszakadás: A szembenállás elfajult Róma és Bizánc közt, így 1054 -ben kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.
Az Arab Világ És Az Iszlám
I. Az arab nép jellemzői: Az Arab – félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.
II. Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Allah (Isten) és innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel vissazteért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.
III. Az iszlám 5 parancsolata:
– Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
– Alamizsna adása a szegényeknek
– Böjt tartása Ramadán havában
– Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
– Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába
IV. Az iszlám terjedése:
Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.
Az Arab Birodalom:
Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matmatika, arab számok.
Az iszlám egyéb jellemzői:
– Türelem és megbocsátás hirdetése
– Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
– Többnejűség (poligámia) hirdetése
– Szent könyve a Korán
A Pápaság És A Császárság A 11-15. Században
Az egyház állapota a 10-11. században: Züllés és szimónia (egyházi méltóságok vásárlása) jellemezte a 10-11. századi egyházat. A papok egyházhoz nem méltó módon dőzsöltek, nőkkel éltek, elhanyagolták egyházi feladataikat. Szükséges lett a megújulás.
Egyházi reformok: Cluny kolostorából indult ki az egyik reformmozgalom, mely a hitéletet szigorította, és VII. Gergelytől indult ki a másik reform, mely viszont a pápai hatalom megerősítését célozta. Gregorián reformok. Reformok lényege: 1.) Papokhoz méltó élet kötelezővé tétele 2.) A szimónia tiltása 3.) A pápai hatalom megerősítése.
Invesztitúra háborúk: A pápák és a Német-Római császárok közt zajlottak a főpapok kinevezése (invesztitúrája) miatt. Invesztitúra = kinevezés, beiktatás.
Az 1059-es lateráni zsinat a pápaválasztást a bíborosokra bízta, annak ellenére, hogy a császár korábban kijelentette: csak a hozzájárulásával választható pápa.
VII. Gergely ráadásul 1075-ben a Dictatus papae nevű iratában rögzítette: a pápa leválthatja a császárokat és csak ő nevezheti ki a főpapokat.
IV. Henrik nem fogadta el a döntéseket, mert elvesztette volna befolyását a püspökök felett, akik segítették őt a főurakkal szemben. Így megfosztotta a pápát tisztségétől, mire VII. Gergely kiátkozta. Kiátkozás = pápai utasításra a kiátkozott személyt megfosztják minden jogától, vagyonától és attól a kötelezettségtől, hogy hűbéresei, jobbágyai szolgálják. Szabadon meggyilkolható lesz.
A kiátkozás után IV. Henrik meghátrálni kényszerült, mert fellázadtak ellene a főurak. Canossa várásban megbocsátást kért a pápától, amit meg is kapott, de utána seregével megtámadta Rómát. A pápa a normannok segítségével elhárította a vészt, ám a következő pápa II. Callixtus kiegyezett IV. Henrik utáni császárral V. Henrikkel, ez volt a Wormsi konkordátum. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad.
A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.
Keresztes Háborúk (1096-1291)
A keresztes hadjáratok két évszázados időszakot öleltek fel, 1095 és 1291 közt. Ez alatt összesen hat hadjárat indult, de csak az első három célpontja volt kifejezetten Jeruzsálem.
Három fő oka: Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről)
Első hadjjárat: 1095 II. Orbán hirdeti meg. Megszerzik Jeruzsálemet (1099)
Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. Például: Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség) Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend.
A keresztes uralom vége: 88 éve elteltével, 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. álaszul megkezdődött a 3. keresztes hadjárat a város visszavételéért, német, angol és francia uralkodók vezetésével. Ám a harc sikertelen volt, Jeruzsálem maradt a muszlimok kezén. A további keresztes hadjáratok szintén nem tudták visszaszerezni Jeruzsálemet.
A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.
A keresztes háborúk 3 következménye:
– Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. Veelnce és Genova hajósai szállították az árukat, miután visszaszorították Bizáncot. A másik két fontos távolsági kereskedelmi út: Hanza útvonal, északon a Baltikum és Flandria közt, Champagne út, mely összekötöte a két másikat Franciaországban.
– A keresztes háborúk nyomán Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket.
– A fejlett arab tudomány eljutott Európába, hozzájárult a 12.századtól meginduló kulturális fellendüléshez. Például Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.
A Rendi Állam
Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)
Angol rendiség (1295):
Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)
Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.
Francia rendiség (1302):
Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.
A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.
Válságok, Huszitizmus, Mongol Birodalom És Az Oszmánok
Nyugat-Európa Válsága
A XIV – XV századi Nyugat Európa válsága: Az 1300 és 1400 -as években Nyugat-Európát több válság súlytotta:
– Százéves háború Anglia – Franciaország közt: 1337-1453
– Angliában hosszú trónharc: Rózsák háborúja: 1455-1485
– Német-Római Birodalom válsága
– Nagy pestis járvány: 1348
– Arabok kiűzése Spanyolországból (Recoquista)
– A százéves háború (1337-1453):
Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.
A háborúban sokáig angol fölény érvényesült, többek közt azért, mert az időközben önállósodó Burgundia is az angolokat támogatta. Fontos csata zajlott Azincourtnál 1415-ben, amikor V. Henerik, angol király meglepő győzelmet aratott a sokszoros túlerőben lévő franciák felett. Ez a csata volt a lovagkor és lovagi harcmodor vége. Jött az íjászat virágkora.
A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d’Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet.
Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.
A háború után Angliában a rózsák háborúja zajlott 30 éven keresztül (1455-1485) Ebben a harcban az angol uralkodócsalád két ága, a York és Lancester harcolt egymással a trónért. Végül 30 év után egy harmadik család a Tudor került hatalomra 1485-ben a bosworthi csatában. (VII. Henrik legyőzi III. Richárdot.)
A Német-Római Birodalom Válsága:
A Német-Római Birodalom a XIII. századra válságba került, mely során még császárt sem tudtak választani évtizedekig.
Végül 1273-ban trónra került Habsburg Rudolf, aki családi birtokba vette az osztrák tartományokat, Ehhez le kellett győznie a cseh Ottokár királyt a morvemzei csatában (1278) mégpedig magyar segítséggel. A Habsburgok innentől lettek Ausztria urai.
Később egy évszázadra a Luxemburg – dinasztia kezébe került a császári cím, és 1356-ban megszületett a Német Aranybulla, mely szabályozta a császárválasztást. Innentől hét mindenkori neémet fejedelem választhatta a császárt (brandenburgi, szász, cseh uralkodók + rajnai palotagróf és 3 érsek)
A nagy pestis – járvány: 1347-ben genovai kereskedők hozták Európába Ázsiából a pestis baktériumát, melyat a patkány bolhája terjesztett. Öszesen 20 millió embert ölt meg Európában néhány év alatt. (1894 óta gyógyítható csak a betegség.)
Reconquista: Az első keresztes háborúval, 1095-ben indult meg a spanyolok harca az arabok kiűzéséért. A háború egészen 1492-ig tartott, 400 éven kersztül, mire az utolsó arab (mór) seregeket is elűzték az ibériai félszigetről. Közben 1479-ben megszületett az egységes Spanyol Királyság.
A Lengyel És Cseh Rendi Állam
Nyugati egyházszakadás (1378): IV. Fülöp francia király a Flandria elleni hadjáratához pénzre volt szüksége. Mivel a pénzt az egyház megadóztatásából tervezte beszerezni, összeveszett a pápával. Végül saját országa érsekét nyilvánította pápának, Avignon városában. A nyugati egyház egy időre kettészakadt: 1378 és 1417 közt. Ez volt az az időszak, mikor az egyházat válságok rázták meg. Ekkor bukkant fel a huszitizmus is.
I. Huszitizmus: Csehországban az 1400-es évek elején bukkant fel egy Husz János nevű prédikátor, aki kritizálta az egyházat és olyan tanokat hirdetett melyeket százezrek követtek. Ez lett huszitizmus. A huszitizmus alaptételei:
– Visszatérés a Szentíráshoz (Bibliához)
– Az egyháznak ne legyen világi befolyása
– A pápa hatalma csak egyházi ügyekre korlátozódjon
– Két szín alatti áldozás legyen, vagyis a hívek ne csak az ostyát, Isten testét, hanem a bort is (Isten vérét) magukhoz vehessék a misén
– Mindenhol anyanyelvi legyen a mise (pl. Csehországben cseh nyelven, Magyarországon magyarul … stb)
II. Husz János halála: Huszt Rómába hívták, hogy ott fejtse ki álláspontját, ám mihelyt megjelent a Szentszék előtt, azonnalmágjahalálra ítélték. Kivégzése 1415-ben történt. Halála után hívei harcot kezdtek Csehországban két célból: egyrészt azért, hogy Csehországban ne Luxemburg Zsigmond legyen az uralkodó, másrészt azért, hogy a huszita tanok nyíltan terjedhessenek. Zsigmond serege betört Csehországba ám Jan Zsizska huszita vezér sorozatos vereségeket mért rá. Közben a husziták két táborra szakadtak: az egyik volt a mérsékeltebb kelyhesek, a másik pedig radikális táboriták. Zsigmond megegyezett a kelyhesekkel és prágai kompaktákban engedményeket tett számukra (1433). Így már csak a táboritákkal kellett leszámolnia a lipanyi csatában (1434).
III. Lengyelország: A lengyel honfoglalást követően Lokietek Ulászló egyesítette 1300 körül a lengyel fejedelemségeket. A következő nagy lengyel uralkodó III. (Nagy) Kázmér létrehozta az országos irányító szerveket az 1300-as évek közepén. Ekkor jött létre a kancellária és a szejm vagy országgyűlés, illetve ekkor jött Lengyelország első egyeteme is Krakkóban. Az 1300-as évek végén Lengyelország és Magyarország unióra lépett egymással Nagy Lajos idején. Később a 15. század elején Lengyelország a litvánokkal hozott létre uniót és hatalmas birodalmat alkotott. Ez a birodalom 1410-ben legyőzte a szomszédos Német Lovagrend államát. Lengyelország a 16. század során megőrizte nagyhatalmi státuszát, ám a 17. századra meggyengült mert a lengyel nemesség csak saját érdekei mentén politizált.
Kelet Európa És A Balkán
Kelet-Európa: Az oroszok lakta területeken 882-ben jött létre a Kijevi Rusz, amikor Oleg fejedelem ide tette át székhelyét Novgorodból. A Kijevi Rusz egy nagy kiterjedésű fejedelemség volt egészen 1169-ig, amikor az orosz nagyurak több önálló fejedelemséget alakítottak a Ljubecsi találkozón. A 300 éven keresztül fennálló nagyfejedelemség közben felvette a görög-keleti kereszténységet (988-ban)
A Mongol Birodalom 1223-ban érte el a szétesett ruszt, és a Kalka folyónál nagy vereséget mért az orosz fejedelmekre.Következett a 150 éves mongol uralom, melyet a moszkvai fejedelem (Dimitrij Donszkoj) számolt fel 1380-ban, amikor először győzte le a mongolokat a Kulikovói csatában. Innentől Moszkva a többi orosz fejedelemség fölé emelkedett, majd III. Iván (1462-1505) egyesítette is az oroszokat és felvette a cár címet.
Az oszmánok megjelenése: A 14. század legelején egy török törzs jelent meg Kis-Ázsiában és telepedett le a szeldzsuk törökök szomszédságában. Nevüket első nagy vezetőjükről oszmánról kapták. Első nagy szultánjuk I. Murád elfoglalta Drinápolyt, majd az első rigómezei csatában 1389-ben legyőzte a balkáni népek seregeit. Az ezt követő 100 évben az oszmánok jelentős birodalmat hoztak létre, mely egészen a magyar határokig terjedt.
A Török Birodalom Jellemzői:
A Török Birodalom teljes területe a szultán tulajdona volt, de a földekből szolgálati birtokokat adományozott hűséges vezetőinek, katonáinak és hivatalnokainak. A kisebb szolgálati birtokokat tímár birtokoknak, a nagyobbakat ziamet birtokoknak nevezték. Azok a földek pedig melyek a szultán irányítása alatt maradtak a hász birtok elnevezést kapták.
A birodalom vilayetekre és azon belül szandzsákokra oszlott
Az Oszmán Birodalom legfőbb vezetője a mindenkori szultán volt, akit egy tanácsadó testület a diván segített. Fontos vezető volt még a nagyvezír aki afféle hadügyminiszterként ténykedett.
Elnevezések a Török Birodalomban:
– katonai elnevezések: szpáhik: birtokkal rendelkező, török lovaskatonák, janicsárok: jól kiképzett gyalogos katonák voltak, akiket sokszor keresztény területekről, gyerekkorukban hurcoltak el és neveltek török harcossá;
– szultáni udvar elnevezése: Porta
– hivatalnokok: defterdárok: adószedéssel és adóösszeírással foglalkozó török hivatalnokok, kádik: bírók
– török nagyurak: bégek: ők voltak a legnagyobb urak (tartományok vezetői); pasák: egy-egy vilayet vagy szandzsák élén álló török vezetők
Török adózás: Az oszmánok minden általuk meghódított területen többféle adót szedtek. Az egyik ilyen adó a hitetlenek (nem muszlimok) fejadója volt. Az adók mellett dolgoztatták is a helyi lakosságot.
Balkáni államok: Görögország mellett négy jelentős balkáni állam létezett: Szerbia, Bulgária, Havasalföld és Moldva, melyek mind a görög-keleti kereszténységet vették fel és Bizánctól vívták ki függetlenségüket. A Balkáni államok a 14. század végén be kellett, hogy hódoljanak a törököknek.
A Mongol Birodalom
Belső-Ázsia népe, melynek első nagy vezetője Dzsingisz kán (Temüdzsin) 1206-ban nagykán lett, egyesítette a mongol törzseket és meghódította Ázsia nagy részét. A mongoloké lett Kína és India.
Dzsingisz kán halála után, 1227 -től fia, Ögödej lett a nagykán, aki elhatározta Európa meghódítását is. Miután 1240-ben felégették Kijevet, a tatár támadás három irányban zajlott 150 ezer katonával: északon Lengyelországra zúdultak, középen Batu kán vezetésével Magyarországra törtek be (90 ezer harcossal), délen pedig Erdélyt dúlták fel.
Magyarországon a legnagyobb csata Muhinál zajlott (1241 április 11-én). Ezt elveszítették a magyarok, és IV. Béla menekülni kényszerült az Adria partján álló Trau várába.
A tatárok 1241 végén már a Dunántúlt pusztították, majd 1242 tavaszán váratlanul hazatértek. A kivonulás oka még vita tárgyát képzi a történészek körében. Lehetséges, hogy Ögödej mongol nagykán halála miatt a kánválasztásra sietett Batu, hogy részt vegyen az ilyenkor szokásos küzdelmekben.
Ögödej nagykán halála után a Mongol Birodalom szétesett. Mivel a Kulrultaj (kánválasztó gyűlés) Ögödej fiát választotta nagykánná, Batu megsértődött és az általa meghódított térségeket elszakította a birodalomtól és Arany Horda néven önálló birodalmat szervezett. A hajdanán egységes Mongol Birodalom többi része is uluszokra esett szét, melyek áttértek a muszlim hitre.
A Közép-ázsiai ulusz Timur Lenk alatt 1400 körül még feltámadt egyszer és nagy hódításokba kezdett, ám néhány év után szintén összeomlott!
Trónviszályok Évei:
István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre (1041-1044) megszerezte a trónt. Ám Péter német segítséggel (III. Henrik) visszatért. Végül egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról. Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt.
I. Andrást (1046-1060) öccse, I. Béla (1061-1063) követte a trónon, ám fiaik közt már trónharc dúlt. András fia Salamon és Béla fia Géza háborúztak egymással.
Szent László és Könyves Kálmán uralkodása
Szent László (1077-1095):
Éppen a pápák és császárok küzdelme idején (invesztitúra háborúk) került hatalomra. A pápát választotta, ám később a császár pártjára állt, amikor 1091-ben meghódította Horvátországot.
1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.
Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.
Szent László volt az első lovagkirályunk.
Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.
Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit.
Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek
Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését
Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)
A törvények jelentősége: a súlyos büntetések (tyúknál nagyobb érték ellopásáért halál kiszabása) arra utalnak, hogy 100 évvel Szent István után, a magyar lakosság egy része még mindig pogány módon élt, vándorolva és a régi hitet gyakorolva.
Könyves Kálmán (1095-1116)
Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a „könyves” jelzővel illettek (papi műveltségéért).
Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.
Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.
Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.
Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.
Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.
Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)
Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.
Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.
II. András És Az Aranybulla (1222)
Gazdasági fellendülés III. Béla után, a király bevételei sokasodtak. Ide tartoztak, az úgynevezett regále jövedelmek, uralkodó felségjog címén maga a király szedett be.(sókereskedelem, nemesfém kereskedelem, pénzverés, vámok)
III. Béla vezette be a királyi udvarban az írásbeliséget, királyi kancellária.
III. Bélát fia Imre unokája III. László és másik fia II. András követték a trónon.
II. András idején megromlik a viszony az uralkodó és a nemesek közt. Ennek egyik az volt, hogy német felesége Gertrúd révén német lovagokat hozott udvarába és a legfőbb méltóságokat nekik adta. A magyar bárók Péter ispán köré tömörülve megölték a királynét.
Aranybulla mozgalom:
A magyar főnemesek sérelmezték mellőzöttségüket, hiszen a király inkább a német lovagokat helyezte előtérbe
Azok a nemesek, akik nem örök-birtokkal, hanem csupán szolgálati birtokkal rendelkeztek, azaz szerviensek voltak, követelni kezdték földjeik saját tulajdonba vételét.
Kisbirtokosok szerették volna elérni, hogy a király oltalmazza őket a nagybirtokosok túlkapásaival szemben. A három csoport – főnemesek, szerviensek, kisnemesek – fogtak össze az aranybulla mozgalomban.
II. András intézkedései:
– Andreánum – erdélyi szászoknak kiváltságok adása
– Kehidai oklevél – Szervienseknek engedmény, a főurak alól kivonják őket
– Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.
Aranybulla (1222) öt pontja
– Nemesi adómentesség
– Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
– Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
– Méltóságok halmozása tiltott
– A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket
Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.
Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók
IV. Béla És A Tatárjárás (1241-1242)
IV. Béla uralkodásának szakaszai:
Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
A tatárjárás
Újjáépítés a tatárjárás után
II. A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik.
Fokozta a rossz viszonyt, hogy IV. Béla 1239-ben egyezséget kötött a tatárok elől Európa felé menekülő kunokkal. A kunok ázsiai, távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé.
A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.
III. A tatárjárás eseménytörténete:
A tatárok közeledésére Juliánusz barát figyelmeztette a magyarokat, amikor Baskíriából utazott vissza Rómába, Magyarországon keresztül. (Juliánusz hittérítő céllal volt a Volga vidékén.)
A magyarok három csatában ütköztek meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, 2. csata Pest alatt 3. csata: Muhi csata (1241 április 11-én). Muhinál IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette a magyarokat, de a nagy vereséget követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.
A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.
A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban).
IV. Második honalapítás
A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honapalításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.
Az újjépítés főbb elemei: népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.
Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.
A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.
Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.
A Tartományurak Időszaka
Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)
Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László.
Az utolsó Árpád-házi királyok: IV. László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megesegítva) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.
Kunok lázadása (1282): A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ban).
Az Árpád-ház kihalása: III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!