A Kora-Újkor Története
Nagy Földrajzi Felfedezések
I. A nagy földrajzi felfedezések okai:
– Aranyéhség. A keresztes háborúk után Ázsiával meginduló kereskedelem – mely fűszereket, porcelánt, selymet hozott Európába – rengeteg aranyat és ezüstöt igényelt. Ráadásul 15. század végére kimerültek Európa aranybányái is. Az 1450-es évekre Európának mind inkább szüksége lett az aranyra, így a hajósok keresni kezdték az Európán kívüli aranylelőhelyeket.
– Új kereskedelmi utakra lett szükség. A 15. század során az egyre növekvő Oszmán Birodalom ellenőrzése alá vonta a Levantei útvonalat. Mivel a törökök csak magas vámokért engedték a kereskedelem folytatásáét, új útvonalakat kezdtek keresni, hogy folytatni lehessen a kereskedést Kínával és Indiával.
– Tudományos kíváncsiság és a technikai eszközök kiaknázásának igénye. A 15. század végére megjelentek az első tudományos térképek, pl. Toscanelli térképe (1474) mely már gömbölyűnek ábrázolt a Földet, és az új karavella hajókkal illetve iránytűkkel már a nyílt óceánok meghódítása is lehetővé vált.
II. A felfedezők:
A nagy földrajzi felfedezések első résztvevői a spanyol és portugál királyságok támogatásával indultak útjaikra. Ennek három oka volt: egyrészt Spanyolország és Portugália jelentős tengeri hatalmak voltak, másrészt kiegyensúlyozott belső viszonyok jellemezték „őket” (nem úgy mint ekkoriban például Angliát és Franciaországot), illetve vezetőik (pl. Tengerész Henrik portugál herceg) támogatták a hajózás fejlesztését. Jelentős felfedezők:
– Barolomeo Diaz => ő érte el először Afrika csúcsát (Jóreménység fok) 1487-ben
– Vasco de Gama => ő érte el először Indiát Afrika megkerülésével 1498-ban
– Kolumbusz Kristóf => ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Toscanelli térképe alapján indult el nyugatra, mert azt gondolta, ha folyamatosan nyugatra hajózik, akkor megkerülve a Földet Kínába juthat. Nem számolt azonban Amerikával, amibe „beleütközött” 1492 október 12-én (Hispaniola szigetén kikötve). Két hónap alatt kelt át az Atlanti óceánon. 1504-ig még három utat tett Amerikába.
– Amerigo Vespucci => ő bizonyította be 1504 körül, hogy Amerika különálló földrész
– Fernando Magellán => az ő flottája kerülte meg először a Földet 1522-ben
A Föld felosztása: A spanyolok és portugálok 1494-ben és 1529-ben a tordesillasi és zaragózai egyezményekben osztotta fel egymás közt a Földet (a 48. és 138. hosszúsági kör mentén).
III. Gyarmatosítások jellemzői:
– Spanyolország Amerikát és Ázsiában a Fülöp szigeteket, Portugália pedig az Indiai óceán partvidékét gyarmatosította (pl: Goa városát Indiában és Macaut Kínában).
– A gyarmatosítók legyőzték Amerika őslakó indiánjait, majd földjeiket a spanyol uralkodó nevében lefoglalták és kifosztották. Összesen 300 éven keresztül érvényesült spanyol-portugál uralom Amerikában, mely idő alatt a kontinens átvette a hódítóktól a spanyol-portugál nyelvet és a katolikus vallást.
– A gyarmatosító seregek hatalmas létszámú indián erőket győztek le 3 okból: egyrészt mert tűzfegyverekkel rendelkeztek (puskák, ágyúk), másrészt mert járványokat hurcoltak be, harmadrészt pedig mert megosztották a helyi törzseket.
A leigázott kultúrák:
– Maják: Közép-Amerikában a Yucatán félszigeten (ma Mexikó) élő indiánok voltak. Jellemzőik: fejlett csillagászat és matematika,
– Aztékok: Közép-Amerikában, a maják közelében (Ma Mexikó) éltek. Jellemzőik: emberáldozatok, lépcsős piramisok, fejlett földművelés. Fővárosuk: Tenocstitlán, nagy királyuk: II. Montezuma.
– Inkák: Dél-Amerikában, az Andok csúcsai közt éltek. Jellemzőik: fejlett orvoslás, és építészet. Legfőbb uralkodó viselte az „inka” címet.
A gyarmatositások vezetői:
– Alvarado: maják legyőzője
– Cortez: aztékok leigázója
– Pizarro: az inka birodalom meghódítója
IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei:
– Új növények jelentek meg Európában: burgonya, kukorica, bab, kávé, kakaó, dohány, paradicsom, paprika
– A gyarmatokról Európába áramló sok nemesfém miatt leesett az arany-ezüst ára, ami inflációt gerjesztett.
– Mivel nőtt a népesség és az iparcikkek jelentős része a gyarmatokra áramlott, megemelkedett az élelmiszerek és egyéb eszközök iránti kereslet. Ez áremelkedést okozott (ez volt az árforradalom)
– A világkereskedelem súlypontja a korábbi Levantei útvonalról áthelyeződött az Amerika – Európa – Afrika közti kereskedelemre. Amerika cukrot szállított Európának, ahol ebből alkoholt készítettek és Afrikában értékesítettek. Afrikában az alkoholokért rabszolgát lehetett venni és Amerikában eladni. Körforgalom alakult ki.
– Amerika felfedezésével végetért a középkor és kezdetét vette az újkor.
A Reformáció
Reformáció fogalma: A reformáció egy olyan 16. századi vallási megújulási folyamat volt, mely a katolikus egyház szakadását idézte elő, Luther Márton fellépése nyomán.
I. Luther Márton fellépése
1.) Luther paraszti származású, Ágoston rendi szerzetes volt, aki a wittenbergi egyetemen tanított teológiát (Lipcse közelében). 1517-ben felháborította, hogy X. Leó pápa engedélyével búcsúcédulákat árusítanak szerte a Német Birodalomban és Vatikánban is. A búcsúcédulák olyan papok által kiadott iratok voltak, melyek azokat oldoztak fel bűneik alól, akik megvásárolták azokat. Luther erkölcstelennek tartotta hogy pénzért adjon az egyház feloldozást. 1517 október 31-én 95 pontba foglalta az egyházzal szembeni kifogásait és közzétette azokat. (Egyes források szerint vitairatát kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára.)
2.) Luther tanainak 6 legfőbb pontja:
– A katolikus hét szentség közül csupán kettő megtartása szükséges: a keresztségé és az úrvacsoráé. A többi öt katolikus szentség elvethető, így a bérmálás, házasság, bűnbocsánat, utolsó kenet és az egyházi rend.
– Az üdvözüléshez és bűnbocsánathoz elegendő önmagában a hit is. Ehhez nem szükségesek a papok, mert a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg. Csak a Biblia „sola scripta” szükséges a hit gyakorlásához.
– Az áldozás két szín alatt történhet a hívek számára is (nem csak a papoknak)
– A miséket lehet mindenhol anyanyelven is megtartani (nem kell latinul celebrálni)
– A pápa nem tévedhetetlen és nincs világi hatalma a hívek felett
– Nincs szükség a szentek tiszteletére és a szerzetesrendekre
II. A pápa és a császár tiltakozása
X. Leo pápa és V. Károly császár tiltakoztak Luther tanai ellen, hisz azok csökkentették volna hatalmukat. A pápa kiátkozta, a császár pedig eretneknek nyilvánította és elrendelte elfogását. Ám Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette Luthert és Wartburg várában oltalma alá helyezte. (Luther itt fordította le németre a Bibliát.)
Az 1529-es Speyeri birodalmi gyűlésen a császár megtiltotta a lutheri tanok terjesztését, ami ellen azonnal tiltakoztak (protestáltak) a Luthert támogató fejedelmek. Azóta nevezzük protestánsoknak a reformációt követő egyházakat. Később pedig, 1530-ban Philipp Melanchton megfogalmazta az ágostai hitvallást (Augsburgi koncessziókat) mely lényegében Luther 6 pontját tartalmazta, kihagyva belőle a pápát, a szenteket és az egyházi rendet kritizáló részt.
III. A lutheri tanok következményei
A lutheri tanok két komoly következménnyel jártak:
1.) A Luthert támogató protestáns fejedelmek összefogva létrehozták a Schmalkaldeni Szövetséget és harcot kezdtek a császárral azért, hogy szabadon lehessen gyakorolni és terjeszteni a lutheri tanokat. Bár a küzdelmeket a császár nyerte, 1555-ben az augsburgi vallásbékében kimodta: a fejedelmek szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. Cuius regio, eius religio” – akié a föld azé a vallás.
2.) A második következmény: az 1524/26 –os német parasztháború. Ugyanis a német parasztok félreértették Luther tanait és úgy gondolták: egyenlőek a nemesekkel. Megtagadták a feudális kötelezettségeik teljesítését. Ám a német fejedelmek leverték felkelésüket.
IV. A reformáció ágai:
1.) Zwingliánizmus: Ulrich Zwingli követői Svájcban teljesen új egyházrendszert hirdetett. Hívei fegyvert ragadtak a katolikusok ellen. Zwingli elesett a harcokban.
2.) Kálvinizmus: Kálvin János francia származású svájci prédikátor követői tartoztak ide. Tanaik 4 legfőbb lényege:
eleve elrendelés elve (cselekedeteinktől függetlenül dől el, hogy üdvözülünk vagy elkárhozunk)
a vagyont nem az élet élvezetére, hanem a közösség javára és az erkölcsös, értéket teremtő, alkotó életre kell fordítani
dísztelen, egyszerű templomok szükségesek, minden kép felesleges
az egyházban nem kell hierarchia, de egyes hitközösségekben szükséges a méltó világiak részvétele (presbiterek)
3.) Anti trinitáriusok: Tagadták a szentháromságot, mert szerintük Jézus ember volt. Vezetőjük: Szervét Mihály.
4.) Anabaptisták: Szerintük csak felnőtt korban kell megkeresztelkedni, amikor már méltóvá válunk rá.
A reformáció gyors terjedésének három oka: könyvnyomtatás, anyanyelvi misézés, a lutheri és kálvini iskolák alapítása.
V. Az ellenreformáció
Lényege: A katolikus egyház megpróbálta visszahódítani híveit és meggátolni a további áttéréseket. Ezért az 1545 és 1563 közti Tridenti zsinaton ellenreformációt hirdetett. Ennek lebonyolítására az újonnan létrejövő Jezsuita rendet választották. Vezetője: Loyolai Szent Ignác volt. A jezsuiták megjelentek a királyi udvarokban, és főrendi házaknál, diplomáciai és házitanítói munkát vállalva. Közben szolgálva az ellenreformációt.
Az ellenreformáció két ága: békés ellenreformáció és erőszakos ellenreformáció. A békés lényege: Búcsúcédulák tiltása, megfelelő papnevelő intézetek létrehozása, korszerű katolikus iskolák alapítása, szent kultuszok felélesztése, a könyvnyomtatás felhasználása. Erőszakos ellenreformáció: bizonyos könyvek betiltása, és az inkvizíció felélesztése.
A magyar ellenreformáció nagy alakja volt Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a Felvidéken megalapította hazánk első olyan egyetemét, mely tartósan is működni tudott!
A Spanyol Abszolutizmus
Abszolutizmus: Olyan államberendezkedés, melyben az uralkodónak abszolut, vagyis szinte korlátlan hatalma van és a rendek összehívása nélkül uralkodik.
Spanyolország kialakulása: 1479-ben Kasztília és Aragónia tartományok egyesülése során jött létre Spanyolország, mely 1492-re befejezte a mórok kiűzését. (Reconquista = arabok kiűzése). A Spanyol Királyság ezt követően házasságkötések révén a Habsburgok kezébe került. I. Károly (1516-1556) idején a világ legnagyobb hatalma Spanyolország lett, mely megszerezte Amerikai nagy részét is a gyarmatosításokkal. I. Károly egyszerre volt Német-Római császár és spanyol király.
II. Fülöp Spanyolországa: I. Károly után fia, II. Fülöp foglalta el a spanyol trónt. Ezzel kettészakad a Habsurg dinasztia: Károly testvére és leszármazottai következtek a Német-Római császárság élén, mig Károly fia (és leszármazottai) a spanyol trónon.
Fülöp uralkodása alatt (1556-1598) Spanyolország Európa legerősebb állama lett, óriási zsoldosserege, hajóhada és gazdagsága miatt.
Fülöp abszolut uralmat valósított meg (önkénnyel uralkodott), az inkvizíciót is felhasználva. Inkvizíció = Az egyházi dogmákat tagadó eretnekek ellen lefolytatott peres eljárás.
Sikeresen zajlott a spanyol gyarmatosítás és még az oszmán terjeszkedést is meg tudták állítani, a lepantói tengeri csatában (1571).
Hanyatlás: A 17. századtól kezdődött egy hanyatlás Spanyolországban. Az ipar nem fejlődött és a népet szegénység sújtotta.
Németalföldi szabadságharc:
Németalföld (ma Hollandia, Belgium) Spanyolország területe lett a 16. századra. Azonban a helyi holland-flamand lakossággal szemben elnyomás kezdődött. Egyrészt vallásüldözés zajlott (a katolikus spanyolok nem tűrték a kálvinizmust), másrészt magas adókat szedtek.
A spanyol helytartók: Pármai Margit és Alba hercege csak fokozni tudták a hollandok elnyomását. Így felkelés kezdődött.
A felkelők élére Orániai Vilmos állt.
Németalföld kettészakadt: a déli részen katolikusok is éltek, ők nem harcoltak tovább. Északon viszont 1579-ben megalakult Utrechti Unió, holland vezetéssel. A hollandok kivívták függetlenségüket, 1609-re Spanyolország is kénytelen volt elismerni Hollandiát.
Megkezdődött a holland gyarmatosítás, melynek három fő területe: Amerika, Dél-Afrika és Indonézia lett.
Anglia És A Tőkés Termelés:
A munkaerő és pénz a mezőgazdaság helyett az iparba kezdett áramolni, mert a gyapjú iránt hirtelen megnövekedett a kereslet és a földesurak minél több birkát próbáltak tartani, sokszor még a jobbágytelkeken is. Így a jobbágyok földjeit elkerítették, a parasztokat elzavarták. BEKERÍTÉSEK
Gentry (dzsentri) réteg alakult ki, olyan nemesekből, akik pénzüket modern vállalkozásokba fektették, például kereskedésbe kezdtek, hajókat vásároltak, manufaktúrákat alapítottak. A manufaktúrákban bérmunkások dolgoztak (többnyire elzavart jobbágyok). Tömeges áru előállítás zajlott, így olcsóbb lett minden termék.
II. A Tudorok megjelenése:
A „rózsák háborúja” során a korábbi uralkodóházak (York, Lancester) kihalnak, így új uralkodói dinasztia kerül Anglia trónjára: a Tudor család. Első tagja: VII. Henrik megerősítette a királyi hatalmat, létrehozta a Titkos Tanácsot és zsoldossereget teremtett. A főnemesség beleszólását az uralkodásba korlátozta, a kancelláriát alacsony sorból származó hivatalnokokkal töltötte fel.
VII. Henriket fia VIII. Henrik követte a trónon, aki nőügyeivel kiváltotta az angol egyház elszakadását Rómától!
III. Az anglikán egyház kialakulása:
Amikor VIII. Henrik el akart válni első feleségétől Aragóniai Katalintól és ezt a Szentszék nem engedélyezte, akkor önhatalmúan az angol parlamenttel közösen érvényteleníttette házasságát és elvette feleségül szerelmét Boleyn Annát.
VIII. Henrik kimondta az angol egyház elszakadását és az önálló anglikán egyház létrehozását, melynek feje ő maga lett! Az angliai főpapokat innentől a mindenkori királyok nevezték ki. A kolostorokat feloszlatták és elvetették a szentek illetve ereklyék tiszteletét és a pápa uralmát.
IV. Első Erzsébet Uralkodása:
– VIII. Henriket három gyermeket követte a trónon (három anyától): VI. Edward, Véres Mária, I. Erzsébet
– Erzsébet a parlamenttel közösen kormányzott
– Ellentétben az előtte uralkodó Véres Máriával – aki üldözte a protestánsokat (részben férje, II. Fülöp spanyol király miatt) – Erzsébet pártolta a protestantizmust!
– Támogatta a spanyolokkal és portugálokkal rivalizáló (versengő) angol hajósok felfedezőútjait, még akkor is, ha azok kalóz-akciókat hajtottak végre. Segítette Hawkins és Drake hajóútjait is.
– Erzsébet idején Anglia megalapította első amerikai gyarmatvárosait (Jamestown – 1619) és első gyarmatát Virginiát. (Szűz föld – melyet a „szűz királynőről” Erzsébetről neveztek el.)
– Erzsébet konfliktusba került a katolicizmus fő támaszának számító II. Fülöp spanyol királlyal, aki nem ismerte el királynőnek mondván, hogy olyan frigyből született, Boleyn Annától, mely törvénytelen volt. II. Fülöp Stuart Máriát szerette volna az angol trónon látni! Azonban Erzsébet kivégeztette (1587) Stuart Máriát.
– A kivégzésre válaszul II. Fülöp hatalmas hajóhaddal – az Armadával – támadt Angliára. Egy vihar és Drake admirális hajói azonban elsüllyesztették a spanyol hajókat (1588).
Az Angol Polgárháború
A Stuart-házi uralkodók politikája: I. Jakab idején, szemben Erzsébettel elnyomás volt Angliában, a puritanizmust üldözték és a lakossággal szemben elnyomó hivatalok működtek:
Magas Bizottság: a puritánokkal szemben folytatott üldözéseket, pereket
Csillag Kamara: adóügyi perekkel sanyargatta a népet
Puritánok: a királyi hatalommal szembeszálltak, nem a katolikus és anglikán hitet gyakorolták, hanem a kálvinizmust. I. Erzsébet alatt Anglia lakosságának jelentős része lett puritán. Két águk volt:
presbiteriánusok => az egyházaikban világi vezetők is voltak
independensek => független egyházközösségeket hoztak létre (Tk.169)
III. A király és a parlament konfliktusa: 1.) I. Jakab gátolta a szabad kereskedelmet, kegyenceinek adta az állami megrendeléseket, ezek voltak a monopóliumok. 2.) Magas vámokat – adókat vetett ki. Ezzel a király megsértette a parlamentet alkotó nagypolgárság érdekeit, hiszen nem ők kapták a jövedelmező üzleteket. A képviselők szembeszálltak a királlyal: 1628-ban arra kötelezték, hogy aláírja a „Jogok Kérvényét”. Ez innentől előírta, hogy újabb adók-vámok kivetéséhez parlamenti jóváhagyás kell. Válaszul a király feloszlatta a parlamentet.
IV. Polgárháború (1642-1649): A király 11 éven keresztül nem hívta össze a parlamentet, ám 1640-ben muszáj volt, mert közben a skótok fellázadtak hatalma ellen, és a felkelés leveréséhez pénzre (adókra) volt szüksége, amit csak a parlament révén tudott beszedni. Az összehívott képviselők azonban nem szavaztak meg adót, sőt követelték az elnyomó hivatalok (Magas Bizottság, Csillagkamara) feloszlatását. Polgárháború tört ki a parlamentet támogató és a királyhű erők közt. LINK
– A polgárháborúban az egyik oldalon a királyhű, régi nemesség és a kegyencek harcoltak (gavallérok), míg velük szemben a parlamenti nemesség és vállalkozói nemesség állt.
– A parlament eltörölte az új adókat
– Megszüntették az elnyomó hivatalokat (kivégeztették azok vezetőit)
– Követelték a királytól egy parlamentnek felelő kormány és presbiteriánus egyházszervezet létrehozását.
– Miután a király megkísérelte elfogni a parlament vezetőit, London fellázadt, I. Károly északra menekült.
– Az első csatákat még a királypártiak nyerték 1642-ben. Gúnynevük: „gavallérok”.
– Fordulat: Egy independens képviselő, Oliver Cromwell állt a parlamenti csapatok élére (1643-ban) és döntő győzelmet aratott a király serege felett: Marston Moor -i csatában és a Naseby -i csatában.
– A polgárháborúban a fő ellentét az új típusú kereskedő-vállalkozó életmódot folytató új nemesség és a feudális régi nemesség közt.
V. A király kivégzése (1649): A király a csaták után fogságba került, ám elmenekült a skótok és a presbiteriánusok segítségével. Ekkor újra legyőzték Prestonnál (1648). Cromwell ekkor eldöntötte: leszámol a királlyal és az őt támogató presbiteriánusokat is: CSAK independensekből álló új parlamentet alakított (csonka parlament) és 1649-ben kivégeztette a királyt!
VI. A protektorátus időszaka (1653-1658): Ebben az 5 évben maga Cromwell irányította Angliát egy államtanáccsal. Leigázta és gyarmatosította Írországot, illetve Skóciát, sőt törvényileg akadályozta meg, hogy Hollandia fölözze le az Anglia és Európa közti kereskedelmet (Hajózási törvény – 1651) Cromwell, uralma alatt lordprotektorként vezette Angliát, ám 1658-ban elhalálozott.
VII. A restauráció és a dicsőséges forradalom: Cromwell halála után a parlament összeült és elhatározta, hogy helyreállítja (restaurálja) a királyi hatalmat. A trónra a kivégzett I. Károly fiát, II. Károlyt hívták meg. Ám kötelezték arra, hogy a vallásszabadságot, az új tulajdonviszonyokat, illetve a parlament jogait tiszteletbe tartsa. II. Károly 1660 és 1685 közt uralkodott, és még tiszteletben tartotta mindazt amit kértek tőle. A parlamentben két párt: királyhű, konzervatív toryk és a polgári (később liberális) whigek.
Forradalom: II. Károly után katolikus öccse II. Jakab megszegte a parlamenttel kötött alkut: üldözte a puritánokat és csorbította a parlament jogait is. A nép újra fellázadt és elűzte Jakabot, helyére lányának (Máriának) férjét, Orániai Vilmos holland főurat hívták meg.
Jognyilatkozat (1689):
– Angliát alkotmányos monarchiává változtató törvény, mely a főhatalmat a parlament és a kormány kezébe tette
– A király hatalma jelképes lett (uralkodik, de nem kormányoz) és nem oszlathatja fel a parlamentet.
– A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat (pl.: sajtó-, szólás-, vallás szabadság, gyülekezési jog
A Francia Abszolutizmus
Vallásháborúk: Franciaországban az 1500-as évek elején a lakosság 10% -a kálvinista hitre tért, ők voltak a hugenották. Amikor a hugenották beférkőztek a királyi udvarba, kitörtek a vallásháborúk. Szent Bertalan éjszakáján: 1572 augusztus 23-án 3000 hugenották mészároltak le Párizs szerte. 1589 -ig további 27 ezer áldozata lett a vallásháborúnak. A hugenottákat a Bourbonok, a katolikusokat a Guise (Gízó) hercegek vezették.
Aharcok közben kihalt a Valois-ház és a spanyolok is beavatkoztak. Így végül a franciák összefogtak, alku született: elfogadják a hugenotta Bourbon Henrik uralmát, ha áttér a katolikus hitre. Így Bourbon Henrik, IV. Henrik néven király lehetett, és a nantesi edistumban a hugenottáknak korlátozott vallásszabadságot adott.
Francia abszolutizmus kora: 1598-1789:
– A királyok: 13., 14., 15., 16. Lajos nem hívták össze a rendi gyűléseket. Abszolutista módon uralkodtak.
– A királyok mellett nagyhatalmú bizalmasok kormányiztak. pl. XIII. Lajos mellett Richelieu bíboros, XIV. Lajos mellett Mazaren bíboros és Colbert.
– A francia abszolutizmus jellemzői: erős hivatalnok-szervezet, mely a királytól függ, erős királyi haderő, terjeszkedő politika (hódító háborúk), udvari pompa-költekezés
XIV. Lajos uralkodása:
– Mindenki Napkirályként emlegette
– Híres mondása: „Az állam én vagyok” (bár nem bizonyított, hogy valóban kimondta volna)
– Ő volt az a francia uralkodó, aki Párizson kívül felépíttette a versailles -i (verszáji) kastélyt, hogy a nép számára jelezze: elérhetetlen és mindenki felett álló.
– Uralma alatt még erősebb lett a hivatalnok-szervezet, vidéken a király emberei az intendánsok ellenőrizték a nemességet.
– Legfőbb emberei: Mazaren (bíboros – tanácsadó), majd Colbert (pénzügyi vezető). Colber gazdaságpolitikája: az idegen termékeket kiszorította Franciaországból magas vámokkal, hogy a francia ipar tudjon fejlődni. MERKANTILIZMUS => amikor alapanyag behozatalra és késztermék kivitelre ösztönöznek a vámtarifák a helyi ipar fejlesztése érdekében! Érvénytelenítette a nantes -i ediktumot, ami miatt a hugenották tömegei vándoroltak német területekre.
– Terjeszkedő politika: XIV. Lajos reguláris (zsoldos) hadsereget hozott létre és terjeszkedő háborúkba kezdett:
– A szomszédos Flandria és Hollandia ellen viselt hadat
– A német területek egyes részeire is benyújtotta igényét, így megszerezte Strassburgot, Luxemburgott, Lille -t. Bár a szomszédos államok szövetségre léptek a franciák ellen, XIV. Lajos a Rajnáig szerzett birtokokat.
– A spanyol örökösödési háborúban (1701-1714) megszerezte unokája, Fülöp számára a spanyol trónt és elérte hogy megtartsa a Rajnáig terjedő területeket.
Spanyol örökösödési háború: 1701 és 1714 között a spanyol trónért XIV. Lajos unokája, Fülöp herceg és Habsburg Károly herceg indított háborút. Miután Anglia a vesztésre álló franciák mellé állt, kompromisszumos béke született: a spanyol trón a franciáké lett, de a Habsburgok jelentős birtokokat kaptak Itáliában és Németalföldön. Kikötés lett azonban, hogy a francia és spanyol trón nem kerülhetett egy kézbe. (Utrechti béke és Rastatti béke.) (
– 134-135. Közép és Kelet Európa a XVI-XVII. században
– 136-137. A Habsburgok felemelkedése
– 138-139. Az Oszmán Birodalom
Közép-Kelet Európa A 16-17. Században
I. Kelet-Európa jellemzői:
Kelet-Európa nemesei Lengyelországban, Oroszországban bekapcsolódtak a nyugatra irányuló árutermelésbe és igyekeztek minden területükön gabonát termeszteni. A közös földekről még jobbágyaikat is elzavarták és a jobbágytelkek egy részét is megszüntették, hogy több gabonát termeszthessenek.
Növelték a robotot, megtiltották a szabad költözést.
II. Lengyelország:
– A lengyel nemesség nagy számú volt és a királlyal szemben különleges jogokkal bírt. Az uralkodó semmiben nem dönthetett önállóan, a nemesek mindent megvétózhattak. Ezt a Pacta Conventa rögzítette 1573-ban, mely a Jegallók kihalása után Valois Henrik lengyelországi uralkodása alatt született.
– Lengyelország fénykora: 1576-ban a lengyel nemesek Báthori István erdélyi fejedelmet hívták meg trónjukra. Az ő idején erős volt Lengyelország, még az oroszokat is legyőzte és megszerezte Livóniát (tengerpart)
– Lengyelország válsága: Bár 1569-ben Lengyelország és a szomszédos Litvánia egyesültek és hatalmas birodalmat alkottak, a XVII. századra államuk válságba került. A svédek elvették Livóniát, majd a kozákok 1648-as lázadása után Ukrajna egy része is elszakadt. (Kozákok = fegyveres, szökött jobbágyok)
III. Oroszország:
Egységes Oroszország egészen 1480-ig nem létezett. Voltak orosz fejedelemségek már X. századtól, ám ezek 1223-ban tatár (mongol) fennhatóság alá kerültek! Az oroszok 1380 és 1480 közt lerázták a tatár uralmat és 1480-ban III. Iván moszkvai fejedelem megkezdte a többi orosz fejedelemség egyesítését.
IV. Iván (1547-1584) idejére létrejött Oroszország, Moszkva vezetésével. Hódításokba kezdett, és Oroszország megszerezte Szibériát, illetve a Délorosz sztyeppe mongol kánságait!
IV. Északi háború: A Nagy Északi háborúban (1700-1721) a XVII. századi Európa egyik legerősebb állama, Svédország ellen fogott össze Oroszország, Lengyelország, Dánia és Szászország. A háborút Oroszország nyerte a Romanov dinasztia egyik legnagyobb uralkodója, Nagy Péter cár (1689-1725) révén.
Nagy Péter cár:
Modernizálta Oroszországot, iparát-kereskedelmét felfejlesztette
Óriási győzelmet aratott a svédek felett Poltavánál, így megnyerve a Nagy Északi Háborút, fontos tengeri kijárathoz juttatta Oroszországot. Itt alapította meg a róla elnevezett Szent Pétervárt.
A Habsburgok Felemelkedése
– A 13. századig a déli német területeken (a mai Svájcban) birtokoltak csak területeket, majd egy időre a család egy tagja (Rudolf) lett a német-római császár és helyzetét kihasználva családi birtokba vette az osztrák tartományokat. (1278-morvamezei csata)
– A 15. századtól kezdve az összes német-római császár a Habsburgok közül került ki.
– I. Ferdinánd 1526-ban házasság révén (Jagelló Annával) megszerezte a magyar trónt és innentől majdnem 400 éven keresztül (1918-ig) a Habsburgok adták a magyar királyokat.
– Később, 1556-ban V. Károly után a Habsburg család két ágra szakadt: a spanyol és osztrák ágra.
– A Habsburg Birodalom jellemzői: rendiség, vagyis a nemesek jelentős beleszólással bírtak a kormányzásba. Ugyanakkor az Udvar központosításra törekedett.
– Magyarország a török idők alatt (1526-1699 közt) részben Habsburg vezetés alatt állt, miközben harcot vívott a reformáció terjedése ellen.
Harminc éves háború:
– Vallási ellentétek a katolikus Habsburg császár és a protestáns német fejedelmek között
– Az önállóságukat féltő német fejedelmek ellentéte a központosító császári hatalommal szemben.
– Hatalmi viszályok az európai országok és Ausztria közt.
– Szakaszai aszerint változtak, hogy mely országok avatkoztak a harcokba. Így a háború 5 szakasza: cseh, német, dán, svéd és francia. Ezekből az első négy főleg vallási ellentéteken alapult, hiszen a belépők a Protestáns Uniót támogatták. Ám az utolsó szakaszban a katolikus Franciaország szállt szembe a császár vezett Katolikus Ligával. Ez tehát már inkább hatalmi harcnak tekinthető.
A harminc éves háború következményei:
– A német területekenb óriási népességpusztulást hozott a háború (1618-1648)
– Az első nagyobb háború volt, melyben zsoldossregek harcoltak egymással.
– A háború végére a Német-Római Birodalom széttagoltsága állandósult. Az egyes fejedelmek teljes önállóságot nyertek.
– A háborút lezáró Vesztfáliai béke (1648) jelentős területeket adott a győzteseknek. Így sokat gyarapodott: Svédország, Poroszország és Franciaország is.
– A Habsburgok miután vereséget szenvedtek, figyelmük a német területek helyett Magyarország felé fordult.
Az Oszmán Birodalom
I. Török hódítások a XVI. században:
– Az Oszmán Birodalom az 1400-as években hódította meg a Balkánt, és jutott el a Magyar Királyság határáig!
– A törökök az 1500-as évek elejére I. Szelim szultán uralkodása alatt már Ázsia egy részét is meghódították, így Szíriát, Egyiptomot és a Közel-Keletet.
– Nagy Szulejmán (1520-1566): a legnagyobb török szultán volt, az ő időszakában lett a legerősebb az Oszmán Birodalom. 1526 -ban Mohácsnál legyőzte a magyarok haderejét (meghalt II. Lajos magyar király is), majd 15 évvel később három részre szakította Magyarországot, mely részekből kettő a fennhatósága alá került. A Hódoltságot megszállta seregével, Erdélytől csak adót kért minden évben. Közben Ázsiában kiterjesztette birodalma határait a Perzsa-Öbölig és a Vörös tengerig.
II. A Török Birodalom válsága:
Szulejmán után, az 1500-as évek végére meggyengült a Török Birodalom: a spanyol flotta megállította a törökök Földközi-tengeri terjeszkedését és 1591-1606 közt a Habsburgokkal szemben is több vereséget szenvedtek a 15 éves háborúban. Az 1600-as évek közepén Köprülü Mehmed lett a nagyvezér, és szinte teljhatalmat szerzett. Megpróbálta reformokkal megerősíteni a gyengülő Török Birodalmat. Reformok: takarékosság + új adórendszer + Erdély megbüntetése, amiért tőle független külpolitikát folytatott.
1683-ra a törökök azt gondolták elég erősek egy újabb nagy terjeszkedéshez, és Kara Musztafa vezetésével Bécsre támadtak. Ám rosszul mérték fel erejüket és az osztrák ellentámadás a Szent Liga segítségével 1699-re kiűzte a törököket Magyarországról!
Kína – India:
Kínában a Mind dinasztia után a mandzsu törzsek vették át az uralmat és a Csing dinasztia majd 300 évre hatalomra került. A XVII. századra Kína megerősödött, birtokolta Tajvant, Koreát és Mongóliát is, fejlett hivatali rendszerrel. Indiában a muszlim Mogul Birodalom az 1600-as években virágzott. Ám közben vallási széthúzás zajlott a hinduk és muszlimok közt, így az európai hódítók, angolok, franciák fokozatosan területeket tudtak szerezni.
Életmód És A Tudományok
– Megszaporodtak a városok Európában, és a legnagyobbakban már tudatosan tervezték és előre megtervezték az utcák kialakítását (pl.: Párizs, London)
– Még mindig gyakoriak voltak a járványok, éhinségek de már felismerték a higiénia fontosságát.
– Megerősödött a polgárság (kereskedők, iparosok, értelmiségiek) főleg a reformáció után.
– Angliában Hollandiában alkotmányos monarchiák működtek, Franciaországban, Spanyolországban abszolutizmus volt a jellemző, Közép-Európában rendi monarchiák voltak, Kelet-Európában despotikus rendszerek működtek
A tudományok fejlődése a 15-16. században: Az újkor 1492-ben, Amerika felfedezésével vette kezdetét. Az 1400 -as évek végén és az 1500-as évek elején sorra jelentek meg tudományos felfedezések is, a világ átalakult.
– Kopernikusz lengyel csillagász mondta ki először, hogy a világegyetem központja nem a Föld, hanem Nap. Ez volt a heliocentrikus világkép (héliosz=nap) A földközpontú világkép = geocentrikus.
– Galileo Galilei (1564-1642) bizonyította, hogy a Föld forog a tengelye körül. Az egyház ezt elutasította és inkvizíciós bíróság elé állította, mely tanai visszavonására kényszerítette.
– Giordano Bruno -t az egyház élve elégettette Róma főterén 1600-ban, mert azt mondta: a világ végtelen és lehetnek benne más értelmes lények is.
– Isaac Newton: a gravitáció és tömegvonzás törvényeinek megalkotója.
– Francis Bacon (1561-1626): az empírizmus vagyis a tapasztalati megismerés elvének megalkotója.
– René Descartes (1596-1650): A világ az ész és ráció szerint működik. Cogito ergo sum = gondolkodom, tehát vagyok.
– John Locke (1632-1704): Minden ember veleszületett, természetes jogokkal bír, melyekből lemond a társadalom működőképessége érdekében.
Egyéb változások az újkor hajnalán: Elterjedt a vetésforgó, megnövekedett a városok száma, javult az emberek életszínvonala.